A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

ként bármilyen felekezet tagjai szabadon gyakorolhatják vallásukat és végezhetik isteni tiszteleteiket magánházakban ugyan, melyek azonban elég tágasak és kényelmesek, így pl. a katolikusok, anabaptisták, enthusiasták, örmények, zsidók; a luteránusok meg még nyilvánosan is a templomaikban. Vallása miatt senkit semmiféle bántódás nem érhet, hanem a felekezetek békében élnek egymás mellett, sőt még socinianusok is vannak, igaz ugyan, hogy az anabaptisták neve mögé rejtőznek" (40., 41. j., 28. f.). - Itt tehát mintegy az ideális vallási viszonyokat rajzolja meg, a magyarországi helyzethez viszonyítva, szinte sóvárogva, ez a felfogása azonban nem akadályozza meg abban, hogy Spinozát istentelennek ne nevezze (118. j. 92. f.). A nem keresztyénekről pedig, szinte borzadállyal jegyzi meg, hogy „mohamedánok vagy bálványimádó pogányok". Franciaországgal kapcsolatban pedig ezt olvassuk: „egész Gallia a katolikus vallást követi, bár ma is vannak még ott reformátusok Languedociában (Languedoc) és másutt, akik elég nagy számban élnek ott meghúzódva. A katolikusok között elterjedt un. jansenismus-féle téves tanítást eddig még nem sikerült megszüntetni" (20. j., 15. f.). Találóak futó megjegyzései is, mint pl. a következő: „ ... az angol parlament, az angol lovak és kutyák igen nevezetesek" (30. j., 22. f). Egyéni felfogását, hajlamát pedig főleg az ilyen észrevételek árulják el: „Különös dicsőségére szolgál Angliának, hogy a tudományok minden területén egymaguk szinte többet teljesítettek, mint a többi nemzetek együttvéve. Kitűntek és a mai nap is kitűnnek főképp a természetbölcseletben, földrajzban, mathesisben" (34. j.. 22. f.).

36 Az ilyen sorok a szinte minden tudományban otthonos és azokat nagyrabecsülő tudós alakját állítják elénk. - Igen érdekes és jellemző viszont, hogy a debreceni Maróthi főleg a kereskedelemben látta az államok gazdagságának fő forrását, mint ezt főleg Hollandia esetében emeli ki. # * * Az egész művet az ismeretanyag gazdagsága, korszerűsége mellett nagy pontosság és tervszerűség, rendszeresség jellemzi. Utaltunk már a szempontok sokfélesége mellett az adatok bőségére és lelkiismeretes pontosságára. Ez utóbbira utal pl. az előforduló sokféle - földrajzi és történelmi - név pontos megjelölése, legtöbbször két nyelven, latinul, és az illető terület nyelvén. Szinte meglepő, hogy a sok-sok név ellenére alig található elírás, ezek jó része is valószínűleg a jegyzetíró, illetve másoló rovására írható. Hiszen azt sem tudjuk, hogy a minden bizonnyal másolt jegyzet hányadik másolás után készülhetett. Így pl. Ximanes olvasható Ximenes (6. j.), Fuentarobia Fuenterrabia (10. j. 1.) Lourde-Louvre (14. j. 1.), Wicht Wight, Sene Senas (Siena latin neve, 52. j. 1.), Lorito Loretto (53. j. 1.), Neler Neckar (65. j. 1.) Zwajbrüllen Zweibrücken (65. j. 1.), Speir Speyer (65. j. 1.), Blancherburgum Blancoburgum (73. j. 1.) helyett. A „Paris és vighs" kifejezés nyilván a másoló elírása a tories és wighs helyett. Ugyancsak másolási hibának tekinthető Merész Károly mürteni veresége évének 1646-ban való megjelölése 1476 helyett. Durva elírás lehet a következő rész is: ...„vannak fanatikusok, akiket piaristáknak neveznek (87. j., 62. f.)". Itt nyilván pietistákról van szó. 36 Ez kb. a fizikát jelenti itt is, és Maróthi valószínűleg Newtonra gondol, akit leveleiben is emleget (L. Lengyel-Tóth i. m. 66, 68, 73-74, 83, 133.) Egy 1735 szeptemberében kelt levelében említi (Lengyel-Tóth i. m. 68.), hogy megvásárolta Newton Arithmetica Universalis с. művét, 1735. nov. 18-án pedig azt írja, hogy Newtont és Wolffot olvassa (Lengyel-Tóth i. m. 73.) Mindkét szerző munkája megtalálható Maróthi ránk maradt könyvei között a Kollégium könyvtárában. 52* 819