A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

majd komoly szerepet, valószínűleg svájci és hollandiai tanulmányai során sajátította el, mert Cellariusnál ilyesmivel nem találkozunk. Cellariusszal szemben ugyancsak önálló az anyag egységenként pontokba való szedése, a pontok számozása. Minden új szempont ellenére azonban az ókori irodalomra, történelemre való folytonos hivatkozás, az idézetek sora azt mutatja, hogy a földrajz itt még nem mint önálló tudomány szerepel, hanem csak mint az irodalom és történelem segédtudománya, amint az bevezető szavainkból is kiderült, s mint Cellarius is mondja: „Geographia historiarum atque omnis elegantioris doctrinae lumen est." (Cantabrigiae, 1703. Praefatio, B. verso.) Kiszabadult ugyan a „philosophia", mint egységes tantárgy keretéből, de ezzel az önállóság felé csak az első lépést tette meg. II. Az újkori földrajz „A görög régiségek elvégzése után a minap elkezdtem az újkori földrajzot hozzákapcsolni a történelmi előadásokhoz. Evégett most sok Cellarius-könyvet és -térképfüzetet hozatunk. Mert e részben oly nagy volt ifjaink tudatlansága, hogy alig minden századik látott térképfüzetet, a használatát pedig alig ismerte valaki. Ebből némi hozzávetést tehetsz a többi tudományt illetőleg: igen alacsony színvonalon állnak; hogy a sok tennivalóból melyik legyen az első, s mi legyen a következő, nem egykönnyű eldönteni". - írja professzorunk 1741. augusztus 26-án barátjának, Becknek.

31 Hogy az itt festett siralmas kép ellenére a földrajzi művek és térképek használata Lisznyai Kovács halála után sem szűnt meg teljesen a Kollégiumban, mutatja Samuel Bochartus Geographia Sacra-jának (Editio tertia, Lugduni Batavorum stb., Anno 1692) a Kollégiumi Könyvtárban meglevő szép példánya (E. 37.), mely a címlapon levő bejegyzés szerint 1712-ben került Gregorius de Nagymihály tulajdonába egy áthúzott nevű előző tulajdonostól. Mindezek ellenére vitathatatlan, hogy a rendszeres földrajzi oktatás kezdete a Kollégiumban Maróthi nevéhez fűződik, különösen ami az újkori földrajzot illeti. Mint a fenti idézetből láttuk, tudósunk ezt a stúdiumot is történelmi előadásaihoz kapcsolva adta elő. „A geográfia a föld leírásával foglalkozik" - kezdődik a jegyzet szövege, s így folytatódik: „Ennek a tudománynak három fajtája van: 1. matematikai, mely főleg az asztronómia és a hajózás szolgálatában áll, - 2. a fizikai, melyet, bár főleg a fizikusokra tartozik, legalább mellékesen nekünk is érintenünk kell, 3. a politikai és történelmi, mely főképpen a történelemmel kapcsolatban gyümölcsöző. - Célunk ennek a földrajznak rövid összefoglalását adni" (j. 1., f. I.).

32 Ezután arról szól, hogy ez a tudomány is három részre, ókori, középkori és újkori geográfiára osztható. Az ókori rész az itteni meghatározás szerint is Nagy Konstantin uralkodásáig terjed; a középkori innen a 17. sz.-ig. (Ez a kor azonban a tanulók szempontjából nem valami fontos, jegyzi meg az elő31 . . . „post absulatus Graecas antiquitates nuper Geographiam hodiernam adiungere Historicis pralectionibus coepi: quam in rem Cellarii libri, et Chartáé Geographicae nunc adferuntur bene multa. Nam et hac in parte tanta erat ignorantia nostrorum iuvenum, ut vix centesimus quisque chartám Geographicam viderit: usum earum vix quisquam notum habuerit. Ex quo capias licet coniecturam de ceteris studiis: parissime enim sese habent: plane ut quid primum, quid deinde inceptandum e multis sit, non facile appareat. (Debrecini, a. d. XXVI. Augusti MDCCLI. A levél megtalálható a KLTE könyvtárában fotókópiában és filmen (jelzet п.). 815-