A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

Majd néhány földrajzi alapfogalmat ismertet szótárszerűen. Ilyenek a paeninsula (félsziget), az isthmus (szoros), a promuntorium (hegyfok), porta (kikötő), sinus (öböl), f

return (tengeri csatorna). Ezután az ókorban ismert területek rövid bemutatása következik, „more Geographorum" nyugatról kelet felé haladva. A sort tehát Hispánia kezdi. Maróthi módszerének illusztrálására álljon itt e rész néhány első mondata: . . . „prima occurrit Hispánia, Graece Ißve^C et incolae Ißrjgla, rarius Spania ut ad Rom. 15. 24. Poetis Hesperia a situ dicitur, et apud Hor. L. 1. Oda 36." (2. 1.) Ezután a terület határainak felsorolását kapjuk. E bevezető rész után az egyes területeken található nevezetesebb városok vagy szigetek következnek, mint pl. Carthago Nova vagy Gades, megemlítve régebbi (esetleg bibliai) vagy későbbi, illetve újkori nevüket is. [(Pl. a hispániai Tartessus - mondja - Bochartus szerint egyenlő a bibliai Thartis-szal (4. 1.) „Aventicum hodie Aventhes" (8. 1.) s „Arenatum hodie Arnheim" (8-9. 1.)] Carthago Novával kapcsolatban pl .ezt olvassuk: „hodie Carthagena, totius Hispániáé Veteris facile Princeps. Poenor(um) a quibus condita fűit arx, horreum, armentarium, et omnium rerum receptaculum, portusque optimus, earn Scipio Africanus uno die expugnavit. Eutr. Lib. 26. 42. sqqu." (3. I.)

27

. Módszere a továbbiakban is hasonló. Az egyes területek nevének irodalmi előfordulásuk alapján való magyarázata, fekvésének leírása, körülhatárolása után a rajtuk lakó népek, törzsek felsorolása következik az ókori források alapján. Britannia népeiről pl. ilyesformán ír: „1° Cantii, quorum regio Canticum hodie Kent, quos Caesar subegit. vid. de Bello Gallico L. 5. C. 13. et. sequtb." (10. 1.). Saját ismertetése után pedig megjegyzi: „Aki Britanniáról többet akar tudni, forduljon Tacitushoz" (De Britannia, qui plura volet, Tacit [um] adeat (11. 1.). Gallia, Britannia és Germania bemutatása után a „Regiones eis Danubium sitae" következnek (14. 1.). Itt írja le szerzőnk Pannoniát is, mely „Inter Danubium et Illiricum a Cetio Monte ad aureum, montem extensa" (14. 1.). A Dunán túl (nyugat felől számítva) pedig, tehát a Duna-Tisza közén a „Jasiges Metanastae" laknak (17. 1.). Ezután Európa déli részeinek, Itáliának és Szicíliának a leírása következik. Ezek a részek a legrészletesebbek, legrészletezőbbek, egyrészt mert nyilván itt állt a legtöbb ókori forrás rendelkezésre, másrészt mert ezeknek volt a legtöbb ókori történelmi, illetve irodalmi vonatkozása. Ez a rész a 18. lap aljától a 32. lapig, a kézirat végéig tart. * * * Az előadások fő forrásaként megjelölt Cellariust Maróthi már Bázelben megismerte Jakob Christoph Iselin tanácsai és Lexicona alapján, de Cellarius 27 Eutropius római történetíró Constantinus és Julianus császárok idejében. I. u. 370 táján halt meg. Breviárium ab űrbe condita libre X címen megírta Róma egész történetét Jovianus haláláig. Tömörsége, világos előadása a munkát kedvelt tankönyvvé is tették.. Maróthi is kiadta 1741-ben Debrecenben. 812