A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges Magisterről
feltárja. 50 Ezután pedig megtörténik a színi kivégzés. Visszatérő figura a panaszkodó szolga is. Nem újszerű a halál komikus megjelenítése. Ismert Miskolczy Zsigmond Comoedia-jában, s még néhány más ismert kantai vígjátékban is. A halállal ijesztgetni is lehet, s napjainkban is oly gyakran előfordul, hogy a diákok egy-egy biológiaóra előtt az emberi koponyára diáksapkát, szemüveget tesznek, fogai közé cigarettát, szivart dugnak. Íme a témamotívum, amelynek még a jelenben is van élete. A koldusok, katonák, a részegek, a rabszolgák, a parasztok, a rusticus imperansok az európai komédia évezredes figurái. Az iszákos papról és a részeges magisterről szóló komédia egyetlen „negatívuma" latin nyelvűsége. Ügy hisszük azonban - s erről már több alkalommal tettünk említést -, hogy ezek a latin nyelvű komédiák és tragédiák szerettették meg a magyar közönséggel a drámai műfajt. Ezek nélkül a magyar közönség aligha ismerkedhetett volna meg a színházzal. Ezek a latin drámák örökítették tovább gyarló vagy kevésbé gyarló módon a klasszikus görög-latin drámai hagyományokat. Ha a magyar drámatörténetet egy egységnek vesszük, akkor ezeket a színjátékokat kell a magyar drámatermés „zsengéinek" tekintenünk, amelyek nélkül nincs színvonalas magyar drámairodalom. Az iskolai színjáték gyengeségének, színvonaltalanságának másik oka, hogy írói tanárok, előadói diákok. Egy-egy tehetséges tanárnak is szükségszerűen alkalmazkodnia kellett a diákszínészek szellemi szintjéhez. A műfaj ezen első állomása nélkül, a jól, rosszul író tanárok, a kedvvel vagy kedv nélkül játszó diákok nélkül aligha beszélhetnénk hivatásos világi színjátszásról. Ez a most közreadott komédia műfaja tekintetében magán viseli a moralitás, az ősi vígjáték és a hitvitázó dráma bizonyos jegyeit. Továbbörökít plautusi jellemeket és más műfajokban is fellelhető témahagyományokat, mint a bor és a víz vetélkedését. Ez a komédia a XVIII. század végén már teljesen elvilágiasodó magyar komédia ősforrása, amely közvetve vagy közvetlenül hatott. Az ilyen komédiák adtak biztos támpontot, jól használható alapot a tollúkat ügyesebben forgató, a színjátékot az iskolától és a templomtól egyre távolabb vivő piarista és pálos komédiának majd később a hivatásos profán színjátszásnak. 50 Vö.: Kilián i. m. 1967. 71-72. 793-