A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

„Délután", „Este" с. műveit. Vadász egy temperáját. Senyéi sportképeit, szőnyegtervét, valamint e terv alapján Smurák szőnyegét mutatták be. (1935-ben ugyanis új „Csángó" szőnyegszövőt létesített Smurák József Debrecenben, s ez lehetőséget adott Senyeivei, de más művésztársainak is az együttműködésre.) A debreceni sajtó, elsősorban a Független Űjság, élénk érdeklődéssel, számtalan tudósítással kísérte az eseményeket, több ízben beszámolt Rabinovszky Máriusz a művészet és a tömegek szociális helyzetének összefüggéseit érintő előadásáról. 1935-ben - Káplár Miklós váratlan halálával - a képzőművészeti osztály új elnököt választ Medgyessy Ferenc személyében. Az Ady Társaság a Déri Múzeummal közösen feladatának érzi Káplár emlékének maradandó megörökítését az 1936-os nagyszabású hagyatéki kiállítással, és síremlék készítésével. A kiállítás nyitása után, 1936. április 9-én leplezik le Hajdúböszörményben a Medgyessy által faragott reliefet, melynek átadásánál Juhász Géza utal közös elveikre, sorsukra, reménységükre: „Milyen rohamosan megtanulta élete pokoli szenvedései között is - hogy a művészet nem röghöz tapadt utánzás, hanem szabad lebegés ég és föld között, a délibáb csodája: teremtés. Rettentő és mégis diadalmas sorsa: szabály. Nem csupán a szegény művész tragédiája . . . ránk ugyanez vár. . . míg csak egy nagy testvérközösséggé nem olvad boldogtalan széthúzó fajtánk. Hisszük, hogy egyszer így lesz".

1

'

1 Az 1937-es év tízéves jubileumi ünnepségeihez a képzőművészeti osztály nagyszabású kiállítással és előadásokkal kapcsolódott. Kilenc művész mintegy ötven műve közt ott találjuk kegyeletül Káplár két művét, a Társaság soraiba visszatért Holló öt jelentős vásznát, Berki, Félegyházi, Gáborjáni Szabó, Vadász Endre festményeit, grafikáit, Medgyessy szobrait - többek között Mórisz-portréját - és Smurák szőnyegeit. Előadók: Szegi Pál (A modern művészet útvesztőiről), Péter András (Primitívek és modernek). Bérei Soó Rezső (A modern magyar grafika), Gáborjáni Szabó (A népművészetről), Oláh Gusztáv (A díszletről, a színház és képzőművészet kapcsolatáról). Ez idő tájt Bérei Soó Rezső, a Tudományegyetem tanára, tevékenységet folytatott Debrecenben, megjelentette pl. önállóan „A modern magyar grafika" с tanulmányát, amelyben kiemelten szólt Gáborjáni, Vadász fametsző és rézkarcoló tevékenységéről.

25 A Társaság életében jelentkező válság kevésbé érződik a képzőművészeti osztály tevékenységében. Sajnálatos azonban Vadász Endre távozása és Holló László távolmaradása némely csoportkiállításról. Az 1938-as tárlat is nélkülük múlt el, ugyanakkor megkezdődött a felhígulás, mint pl. az 1940-es áprilisi csoportkiállításon idegenek meghívásával

26

. Az 1940-es év jelentős eseménye Gáborjáni Szabó Kálmán egyéni kiállítása olasz élményeit feldolgozó metszeteiből, rajzaiból, vásznaiból. A Nemzeti Szalon meghívására Budapesten szerepel a képzőművészeti osztály 1941 őszén, a kilencvennegyedik csoportkiállítást töltve ki. A hat festő 24 Juhász Géza nyitotta meg a Déri Múzeum-beli hagyatéki kiállítást és mondott a síremléknél beszédet a Társaság nevében. Tudósít a DFU. 1936. április 4, 7, 8, 12-i híreiben, az idézett beszédet közli a „Debrecen" 1936. április 12-i száma. 25 Önállóan: Debrecen, 1935. - kibővítve megjelent a „Debreceni Szemle" 1936/92-96. és 191-197. oldalán, valamint a „Magyar Művészet" 1938/344-350. oldalán („Modern magyar kisgrafika" с cikkében). 26 Kiállított: Berki Irma, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Kéglné Kalmár Anna, Farkas György, Biró Ákos. 758