A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

(Senyéi, Berki, Gábor jani, Félegyházi, Holló és a vendégként meghívott K. Kalmár Anna) között a legszebb méltatást Holló László és Félegyházi László kapja

27

, egyben műveikből vásárol a Kultuszminisztérium. 1944-ben, Félegyházi László katonáskodása idején rendezi meg Gáborjáni kettőjük kiállítását - ez a felszabadulás előtti utolsó megmozdulása a képzőművészeti osztálynak. A felszabadulás után az Ady Társaság egésze elsőként áll az új rendszer mellé. A képzőművészeti osztály azonban - bár tagjai külön-külön aktívan dolgoznak - nem képez olyan átütő erőt, mint 1931-41 között. Ennek oka az az érzékeny veszteség, amely Vadász Endre tragikus halálával (1944), Gáborjáni Szabó Budapestre távozásával (1945) történt. Félegyházi Lászlót választják 1945-ben osztály elnöknek, ő azonban - felismerve a Magyar Művészek Szabadszervezete képzőművészeti csoportjának alakulásával járó erőviszony változást, valamint a Társaság felhígulására tett törekvéseket - nem akart kezdeményezni. Senyéi Oláh István, mint osztályelőadó vállalta a társasági elnök koncepcióinak érvényesítését, a népművelési feladatok képzőművészeti részének végrehajtását. Kiállításokat rendez, előad, tárlatvezetést tart munkásoknak, diákoknak, gondozza a művésztelep ügyét, részt vesz a képzőművészeti szabadiskola munkájában, gyakran ütközőpontot jelentve a szabadszervezet képzőművész csoportja, a szabadművelődési felügyelőség és az Ady Társaság között.

28 A Társaság 1945. május 8-i közgyűlésén tárgyalja képzőművészeti osztálya munkatervét, amelyben Ady-szobor létesítése, művésztelep szervezése és a giccs elleni hatékony módszerek kidolgozása szerepel. A Nagyerdőn létesítendő Művésztelep ügye évekig az érdeklődés középpontjában áll, a vezetésre Holló László festőművészt jelölték ki, aki Sőregi János múzeumigazgatóval együtt széles körű levelezést folytatott vezető művészetpolitikusokkal, festőkkel, szobrászokkal. A Társaság Budapesten élő tagjai, Medgyessy és Gáborjáni Szabó exponált szerepet szántak az Ady Társaságnak, Gáborjáni szerint a telepre beutalandó művészeket „a debreceni Ady Társaság képzőművészeinek ajánlására a város polgármestere kérné fel.. ,"

29 Gáborjáni e javaslata világosan mutatja, hogy véleménye szerint a társaság képviseli azt az igényszintet, amely Debrecen képzőművészeti életét meghatározta a múltban és jövőre nézve is meghatározhatja. Toroczkai Oszwald - aki 1945-től a Magyar Művészek Szabadszervezete vidéki osztályának titkára Budapesten - azonban más véleményen van: szerinte a múltban arisztokrata és antidemokratikus magatartást tanúsított a Társaság, - elutasítva a fiatalok, a főiskolát nem végzet27 A szeptember 28-október 12. között látható kiállításon G. Szabó Kálmán 28 olaj- és temperaképét, 35 grafikáját, Berki Irma, Senyéi, Holló, Félegyházi mintegy 15-15 művét állította ki. Számtalan méltatás jelent meg országos szakfolyóiratokban és napilapokban: K. J. („Új Idők", 1941. okt. 12. - repró: Félegyházi: Ablaknál), valamint Gáborjáni Szabó: Tiszapart, Borozó legény). Móricz Virág („Kelet Népe", 1941. október 1.). Szegi Pál („Magyar Csillag", 1941/126), valamint „Pesti Hírlap", 1941. szept. 30. Yz („Szépművészet", 1941. 281-282). Szentgyörgyi Elvira („Színházi Magazin", 1941. okt. 8.). („Népszava", 1941. okt. 1.) Ybl Ervin („Képzőművészeti Szemle", 1942. 302. és 774.). 28 E témát részletesen tárgyalja Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 194551 között с - Déri Múzeum Évkönyve, 1972 (Szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1974.) 306313. 29 Holló László és Sőregi János kérdőíves leveleket küldött ki minden debreceni, illetve Budapesten élő elszármazott debreceni művésznek. Erre válaszolva írja véleményét G. Szabó (levél a Déri Múzeum Adattárában). 759