A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

ség és a sajtó is észreveszi. Holló László és a Műpártoló Egyesületből az Ady Társaságba átlépő Káplár Miklós

11 távolmarad az őszi, téli tárlatoktól, a kiállító „Adysok": Vadász Endre, Gáborjáni, Senyéi, Medgyessy és Berki Irma kiemelt kritikát kapnak.

12 Az 1931-es év az I. önálló képzőművészeti kiállítással teljes diadalt jelentett. A kiváló előkészítő munka eredményeként a sajtó előzetesekkel és sorozatos tudósításokkal kísérte az eseményeket, s napról közölte a művek repradukcióit. Megnyitót február 4-én dr. Ady Lajos, a társaság díszelnöke tartott, ezt követte Rabinovszky Máriusz tárlatvezetése. A kiváló esztéta írta egyben a színvonalat, mindenik művésztől több reprodukciót tartalmazó katalógus előszavát, amelyben az egyes művészek méltatásán túl a következőket állapítja meg: „Hat képzőművész tagja van a debreceni Ady Társaságnak. Hat külön egyéniség. Egyik sem igen hasonlít a másikra. Ez a különvalóság éppenséggel nem lehet program. Ugyanolyan kevéssé lehet program a különvalóság megszüntetése. Helyi stílust nem lehet elhatározni, helyi stílus lesz. Mennél hatékonyabbá alakul Debrecenben a szellemi élet, annál élénkebben cserélődnek ki a szellemi javak és láthatatlanul színeződik a helyi jelleg... Ady útján nincs megállás. Ady asztalán csak az ihat, aki szellemi célkitűzését feszítő erővel hatja át és kész az önmagával szemben íelállított követelmény eketíokr ól íokra emelni. Az Ady-társaság tagjai érzik és tudják, hogy Ady neve kötelez." A magasfokú szervezettség mögött magas színvonalú anyag is állott, és ez jelentette a legfőbb sikert. Mint vendég Hrabéczy Ernő állított ki egyetlen művet, a többiek 5-8 darabos kollekciókat. Berki Irma figurális tájképeket. Káplár Miklós hortobágyi portrékat, jeleneteket, Vadász Endre grafikákat és temperákat. Senyéi debreceni témájú olajképeket, pasztelleket, Holló történeti kompozíciókat, munkaábrázolásokat, Medgyessy pl. a Déri Múzeum előtti szobrai vázlatait. A képzőművészeti osztály elnöke. Holló László sajtóelőzetesben így nyilatkozott: „A modern szellemű magyar művészet debreceni képviselői tömörültekaz Ady Társaság képzőművészeti kiállításán."

iZ Egyben kinyilvánította, hogy az Ady Társaság nem kíván rivalizálni a Műpártoló Egyesülettel. A Műpártoló Egyesület tagjai azonban támadásnak érezték a társaság különállását és Gulyás Pál költő cikkét használva alapul sajtóvitát kezdtek." A vita során a nagyközönség előtt tisztázták a társaság esztétái, a modern, igazi művészet lényegét, amely nem lehet üzlet, sem merő divat vagy stílusirányzat, hanem egyetemes és általános művészeti nézet és ehhez méltó magatartás. Hogy miért viseli és viselheti Ady nevét egy képzőművészeti együttes? - mert maga Ady is kapcsolatban állt a haladó magyar festőcsoportok11 Káplár Miklós 1930. június 25-én kelt levelében jelenti be a Műpártoló Egyesület elnökének kilépését. Autográf levelében a következő okokat sorolja fel: gyűlésre nem hívták meg, vidéki kiállításaikról kizárták, illetve kizsürizték műveit, nem tart az egyesület színvonalat előadásokat, vitákat, üzleti szellem van kialakulóban. Ugyanakkor az Ady Társaságnak is levélben köszöni meg, hogy felvették tagul. (DMA. - I. 17/1965. sz.) 12 „Debrecen", 1931. január 10. és uott január 8. - -Sl- (= Kardos László) -. Egy szobor, három kép с írás. 13 „Debrecen", 1931. január 6. 14 Gulyás Pál: Séta hat festő körül - „Debrecen", 1931. február 6. Ugyanő: Séta hat festő és egy szobrász körül - uott, február 7. - Pálnagy Zsigmond: Az Ady Társaság képzőművészeinek kiállítása - Válasz Gulyás Pálnak - „Debreceni Újság", 1931. február 20. Balogh György: Az Ady Társaság képzőművészei - DU. 1931. február 22. - Gulyás Pál: Kép és arany - uott. - Pálnagy Zsigmond: Modern művészek és a publikum - DU. 1931. március 8. 48* 755