A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

kai s mert az ő életműve, lírája legjobb példa a mindenre érzékenységre, a közösségi magatartásra! S hogy miért nem a természet után dolgoznak az „Adysok"? - mert az impresszión túl expressziét akarnak! E kérdésekre adott válaszok az Ady-Társaság értelmi fölényét, igazságát mutatták s bírálatát adták a haladás kerékkötőinek, a csak anyagiakért dolgozóknak. „A ma művészetének helyességét a tegnapi emberek dühe igazolja legjobban." - idézte az egyik, Ady-társaságot védő vitázó.

L

' Az ellentét méginkább fokozódott Holló László utóda, Káplár Miklós osztályelnöksége alatt, aki nyíltan maradinak, a fejlődés gátjának nevezi a Műpártoló Egyesületet s üzletnek „a debreceni rajztatárok részére a Debreceni Műpártoló Egyesület cégére alatt".

10 Káplár feladatának érzi a közízlés alakítását, harcot hirdet az Ady Társaság nevében az álművészet, a giccs, a vásárszerű szellem ellen. Kimutatja, hogy pl. 1932-ben hetvenkétezer pengőt, 1933-ban negyvennyolcezer pengőt költöttek Debrecenben képvásárlásra, ebből 5%-ot fordítottak művészi képek megszerzésére. Legnagyobb gondnak az iskolai rajztanítás hiányosságát tartja, amely nem, vagy rossz szemléletet ad a felnövekvő nemzedéknek.

17 1932-ben csoportkiállítás helyett tagjai egyéni tárlatát rendezte meg a képzőművészeti osztály. Február 7-14 között Káplár művei, március 20-29. között Vadász Endre rézkarcai, metszetei, temperái, május 15-től Gábor jani Szabó Kálmán és Félegyházi László festményei, grafikái aratnak a Déri Múzeumban nagy közönségsikert, érnek el erkölcsi és anyagi elismerést. Az 1933-as II. csoportkiállítás (febr. 12-19 között a Déri Múzeum két termében) nyolc művész mintegy nyolcvan művének szemléje. Holló Lászlót kivéve mindenki szerepel, az újonnan meghívott Félegyházi László Szinyei-díjas festőművésszel és Smurak József hódmezővásárhelyi keramikus iparművésszel együtt. Rabinovszky Máriusz így üdvözli a kiállítást: „Debrecen az első és egyetlen vidéki város, melyben modern képzőművészeti egyesülés létrejött és eredménnyel működik... ami a debreceni Adytársaság képzőművészeti kiállításán meglepett az a kis tárlat nyugat-európai szelleme volt, anélkül, hogy helyi és általános magyar vonatkozásokat nélkülöznünk kellett volna."** Medgyessy szobrai mellett Káplár Miklós hortobágyi tájait emeli ki, amelyek ,,tiszta, magas égboltukkal, éles, híg levegőjükkel, minden romantikától mentesen szuggerálják a pusztai hangulatot". Nem érzi határozottnak Berki Irma festői profilját, Gábor jani Szabó Kálmán festményeit sem tartja egyenrangúnak érett grafikáival. Kiemeli Senyéi ,,zsíros, nehézvonalú" tájait és „parasztion lomha, groteszk" figuráit. Félegyházi László „legabsztraktabb fantáziájú" alkatát, finom színkultúráját, Vadász Endre „fanyarédes színösszetételeit és szeszélyes akcentusait." A neves esztéta diavetítéses előadást tartott a Déri Múzeumban a tárlat idején, melyben ismertette a kubizmus, szürrealizmus, purizmus lényegét s egyben a konzervativizmus jellemzőit.

19 15 Balogh György fent említett vitacikke. 16 Káplár idézett, 1930. június 25-i levele a Műpártoló Egyesület elnökéhez. 17 Káplár Csók Istvánnak küldött levele (impurumban, dátum nélkül, kb. 1934. január elején) - DMA. 18 Rabinovszky Máriusz: A debreceni Ady Társaság képzőművészeti kiállítása - „Nyugat", 1933/380-381. 19 Rabinovszky „A művészet ma" с témát ajánlja először Senyéinek 1933. I. 28-án kelt levelében. Kérésére „A festészet ma" címre szűkíti. 1933. II. 2-án kelt levelében kommüniké anyagot küld az előadáshoz. Ebben írja: „...az: előadás beszámoló és nem propaganda előadás... A sok modern művészi kísérlet csak addig érthetetlen és ellenszen756