A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szalay Emőke: Kéziratos nótáskönyv 1864-ből

Bukovinában Józseffalván jegyezte le 4 szakaszos változatát, ezekből az első két szakasz hasonló. Leghosszabb hat szakaszos variánsát Limbaynái találjuk.

26 A kézirat 35-36. lapján leírt dalnak - Édes borom anyám teje - lejegyzett változatát gyűjteményeinkben nem találtuk (VI. sz. dal). Az Isten hozzád édes eszem négysoros dalnak Vikár Béla közölte alig eltérő variánsát. (36. I.).

27 A Bús az idő bús vagyok én magam is nótának (40-43. 1.) egyes szakaszait Limbaynái különböző dalokban találjuk. Az első 3 szakasz önálló dalt alkot, míg a 4., 5. és a 6. szakasz ugyanahhoz a dallamhoz tartozó más-más dal része. Vikár Béla szintén különálló dalokban közli a 4., 5., 6 szakasz alig eltérő variánsait. Járdányi Pál 1. és 4. szakaszával népdalnak tartja (VII. dal.)

28 A gyűjtemény leghosszabb összefüggő dala az Akkor szép az erdő mikor zöld (43-46. 1.). Valószínűleg több dal összekapcsolódásából alakult ki ez a változat. Ezt mutatja, hogy bár egyes szakaszainak sok variánsát találtuk meg, ezek majdnem mindig más szakaszokkal együtt alkotnak dalokat. Legtöbb szakasz variánsát Limbaynái találjuk. Külön dalokban szerepel az 1. szakasz a 6., 10., 11. és a 12. szakasszal. Ez a leghosszabb összefüggő variáns. A 6. és a 10. szakasz együtt is előfordul. Csak egy változatban található az 5. és a 9. szakasz. Ugyanezeket a versszakokat közlik a népdalgyűjtések is. Vikár Béla gyűjtésében két variánst találunk az 1., 11., 12., illetve a 6., 7. szakasszal. Ugyancsak az 1., 11., 12. szakaszt Kodály Zoltán Menyhén jegyezte le, az 5. vers szaknak egy variánsa Jászboldogházáról származik, a 9. változatát Mailand Oszkár Nyárádszeredáról közölte, a 6. és 12. szakaszból álló változatot Tápén jegyezték le. A 10. szakasz lakodalmi dal. Változatait Heves, Veszprém, Nógrád megyében gyűjtötték, járdányi Pál a 6. és az 1., 12. szakaszt népdalnak tartja, míg Kerényi György az utóbbi kettőt a népies dalok között sorolja fel. A dal nagyszámú különböző területekről származó variánsa azt mutatja, hogy országszerte ismert dalokból állt össze a szöveg (VIII. sz. dal).

29 Hasonlóan hosszú a következő dal: Kék eres a szőlőlevél (46-49. 1.). Itt is feltehetően több dal kapcsolódott össze. Ezt bizonyítja, hogy az 1-6. és a 7-11. szakasz a variánsokban más dalokban szerepel. Limbaynái található a dal legtöbb változata. A szakaszok közül az 1., 2., 4. egy dalt alkot, a 7., 8., 9., 11. versszak ismét más dalt, míg a 3. szakasz külön szerepel. Az utóbbi szakaszokat Kriza János Homoród környékéről gyűjtötte. Vikár Béla az 1., 2., 4., 6. szakasz változatát közli. A Magyar Népzene Tárában az 1. és a 4. szakasz variánsát találjuk egy Párádról gyűjtött dalban. Kerényi György szerint az 1-5. szakasz a népies dalok közé sorolható (IX. sz. dal).

30 A Kerek az én subám alja de drága kezdetű dalnak (46-48. 1.) csaknem szó szerint megegyező változatait közli Limbay és Vikár Béla.

31 26 Kerényi i. m. 43.; Kriza i. m. I. 237.; Ortutay-Katona i. m. I. 395.; Limbay i. m. I. 193196. 27 Vikár: A magyar népköltés . . . i. m. II. 231. 28 Limbay i. m. I. 70-71.; 72.; Vikár В.: A magyar népköltés ... i. m. I. 105-106.; Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok (Budapest, 1961) I. 162. 29 Limbay i. m. I. 133-34. II. 211., IV. 170., VI., 7., I. 235.; Vikár: A magyar népköltés . . . i. m. I. 24., I. 52.; Ortutay-Katona i. m. I. 356.; I. 309.; Mailand i. m. 73.; A Magyar Népzene Tára III/A. 152-153. Ortutay-Katona i. m. I. 334-5.; Járdányi i. m. II. 161.; Kerényi i. m. 24. 30 Limbay i. m. II. 292., IV. 131-32., II. 291.; Kriza i. m. I. 140-41.; Vikár A magyar népköltés ... i. m. I. 13-14.; A Magyar Népzene Tára III/A. 830., Kerényi i. m. 14. 31 Limbay i. m. II. 152.; Vikár: A magyar népköltés . . . i. m. I. 7. 711