A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Szalay Emőke: Kéziratos nótáskönyv 1864-ből
riné kedvelt dalainak. 16 Minden bizonnyal a múlt század első felében népszerű nóták közé tartozott. A pataki kőkorcsmába kezdetű dalnak a variánsai több gyűjteményben is szerepelnek (12-15. 1.). Kriza János az 1. és összevont 2., 3. szakaszt tartalmazó variánsát Háromszékből gyűjtötte. Erdélyi János 4 szakasszal jegyezte le, míg a 2. szakasz változatát Benedek Elek Háromszékből közölte. Leghoszszabb alakban Limbaynál találjuk, 13 szakasszal. 17 Az Ifjú varjú a keresztről kezdősorú dalt a 15-16. lapra írta le a nótáskönyv gyűjtője. Ez a dal Limbay gyűjteményében 4 versszakkal szerepel, közülük az 1. és 4. alig eltérő variánsa dalunknak. 18 A következő dalnak Megíutták már a trombitát (16-17. 1.) két kezdő szakasza közismert katonanóta. Vikár Béla ezzel a két szakasszal jegyezte le. Kerényi György a népies dalok közé sorolja (II. sz. dalszöveg). 19 A múlt század közepén kedvelt dal volt a Beszegődtem Tarnóczára bojtárnak (18-20. 1.). Más kéziratos könyvekben is megtalálható. Limbay a miénkhez hasonló 8 szakasszal közli. Kerény)i Györgynél az utolsó szakasz nélkül mint népies dal szerepel. 20 A 22-23. lapon a Cserebogár sárga cserebogár kezdetű dalt találjuk. A közismert múlt század elején keletkezett népies dalt a Limbay által közölt változattal összehasonlítva eltérést csupán a 3. és a 4. szakaszban fedezünk fel, ahol a sorok felcserélődtek. 21 A lakodalmas bordalok közé tartozik az ABCD luctu cede (23-25. 1.). Szakaszai közül az 1. és a 3. latin nyelvű. A 4., 5. és 8. szakaszának variánsát Kiskanizsáról közli A Magyar Népzene Tára (III. sz. dal). 22 A Hol járt kend itt Pista bácsi kezdősorú dalnak alig eltérő változatát közli Limbay. Legutóbb egy variánsát Kérsemjénben Halmos István jegyezte le. 23 Az Én vettem a feleségem nagy áron kezdetű dal (28-29. 1.) első versszakának eredeti szövege iskolai mondóka volt. Sárrétudvariból már folklorizálódott lakodalmas énekként közli A Magyar Népzene Tára. A mi szövegünkhöz legközelebb álló változatot Hódmezővásárhelyen gyűjtötték. A 2. szakasz variánsát megtaláljuk Limbaynál, ill. Mailand Oszkár a Székelyföldről, Berze Nagy János Baranyából gyűjtötte (IV. sz. dal). 2 '' A következő dal Még azt mondják a kapások nem lesz bor (29-31. 1.). Limbaynál szereplő változatában csak 3 versszakot találunk, ezek más sorrendben következnek, de kevéssé térnek el a mi szövegünktől (V. sz. dal). 25 Az eredetileg népies Káka tövén költ a ruca kezdetű dal (32-33. 1.) 2. szakaszának variánsát Kriza János a Nyárád mentéről közölte. Kodály Zoltán 16 Hatszáz magyar nemzeti dal. 419. Major Ervin: Liszt Ferenc és a magyar zenetörténet. Ethn. L. évf. (1939) 313. 17 Kriza i. m. I. 212.; Ortutay-Katona i. m. I. 589.; I. 590.; Limbay i. m. I. 257-59. 18 Limbay i. m. III. 13-14. 19 Vikár: A magyar népköltés . . . i. m. 23.; Kerényi i. m. 20. 20 I. Sándor i. m. 198.; Limbay i. m. I. 61.; Kerényi i. m. 41. 21 Limbay i. m. I. 90. 22 A Magyar Népzene Tára III/A. Lakodalom. (Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos. Budapest, 1955) 33. 23 Limbay i. m. 170-171.; Halmos István: Zene Kérsemjénben. (Budapest, 1959) 84. 24 Pogány Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása (Budapest, 1959) 154.; A Magyar Népzene Tára. III/B. 119.; Pogány i. m. 154.; Limbay i. m. I. 44.; Mailand Oszkár: Székelyföldi gyűjtés (Budapest, 1905) 49.; Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (Pécs, 1940) I. 361-62. 25 Limbay i. m. V. 50-51. 710
