A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

1332-37-ben pápai tizedet. Elpusztulására, majd XIV. századi újranépesedésére ez lenne az egyetlen adat. Keletkezését a XII. század végére tehetjük. Szinte bizonyos, hogy a Gyovad nembeli birtokosok telepítették Gáborján határán.

35 Balogh Sándor szerint ez a valamikori „zárda" a Kovadomb-nak nevezett halmon állott. Zoltai Lajos és Sőregi János már említett herpályi ásatásuk során október 18-án járták be a Kovadombot, mely a falu keleti oldalán egy ér kanyarulatában fekszik, melyet Orsolya érnek hívnak. A helybeliek a halmot pedig vagy Sigé-nek vagy Kovadombnak nevezik. A felszínen Zoltaiék cserepeket, égett agyagrögöket, csonttöredékeket szedtek össze. Sőregi János a halmot őskori eredetűnek tartja, sajnos a gyűjtött kerámiáról kormeghatározást feljegyzéseikben nem adtak. Említik viszont azt, hogy a „néphit szerint a halmon a törököknek volt vára."

m Lényegesebb számunkra az, hogy Balogh Sándor története milyen pontosan visszaadja II. József alakjának, uralkodása eseményeinek antiklerikális vonásait, melyet a népi hagyomány másfélévszázadon át megőrzött. A régi váncsodi templomhely - Balogh Sándor idején már temető - kutatásából viszont régészetileg hasznosítható elem, hogy az általa meglelt „faláda forma" a régi templom körüli temető egyik feltehetően XV-XVI. századi sírjának fakoporsó maradványa lehetett. 35 Bunyitai i. m. III. 312-313. - Györffy i. m. I. 670-71. - Jakó i. m. 353-54. 36 Sőregi János: Debrecen határának, i. m. 49-50. és uő.: Halomkataszter, i. m. 669