A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

képe. Ezen ugyanis Gáborján, Péterszeg, Váncsod községeknél is feltünteti saját jelzésrendszerével a különböző korú régészeti lelőhelyeket, köztük a gáborjáni Földvárat is, mint „pogányvár"-at. A monostor helyén, illetve a Földváron állott középkori várra vonatkozóan semmilyen adatunk nincs.

23 Osváth, K. Nagy és Bunyitai ennek feltételezésében egyszerűen a népi hagyományra támaszkodhattak. Sajnos, a Balogh Sándorék „ásása" híre nem jutott el a Déri Múzeumba, így a gáborjáni monostor helyének az 1930-as években szakember által történt hitelesítése és az alapozás-maradványok bemérése nem történt meg. A gáborjáni Földvár kutatását Leszkay János azért állíttatta le, mert a Berettyóújfaluban tevékenykedő gyűjtő, amatőrrégész, Reszeghy Lajos segédlevéltáros bejelentést tett az engedélynélküli ásatásról. A sors iróniája az, hogy Reszeghy minden régészeti tudás nélkül 1934 októberében szintén ásatást végzett a berettyóújfalu-herpályi Csonkatoronynál. Sőregi János a Déri Múzeum régésze nem vállalta a Közgyűjtemények Főfelügyelőségének engedélye nélküli ásatáson a részvételt. A szerző és Kozák Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának helyettes vezetője irányításával 1972 nyara óta folytatott herpályi hitelesítő ásatás, műemléki helyreállítás és tereprendezés munkái során kitűnt, hogy a dilettáns Reszeghy 1934 őszén több kárt okozott a herpályi apátsági templom főhajójába mélyített 1,5 méteres gödreivel, mint amit Balogh Sándorék valaha is tettek.

2

'

1 23 Györfíy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. A-Cs. (Budapest, 1963) 618-19. - Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település és Népiségtörténeti Értekezések. 5. sz. (Budapest, 1940) 244, 369-70. - Bunyitai i. m. II. 367-370. Römer Flóris bihari útinaplójának szövegrészét az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött eredeti fogalmazvány alapján Sz. Máthé Márta tette közzé a szükséges jegyzetekkel a DMÉ 1974. évi kötetében. „Bihar Megye őstörténelmi térképen vázlata." c. Rómer-féle kéziratos térképnek egy 1900-ban készült kéziratos másolatát lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Térképtár. BmT 181. sz. Römer feltételezhetően megírt és hagyatékában még megtalálható és a teljes Bihar megye régészeti emlékeivel foglalkozó munkájára, a bihari útinaplóhoz készült Storno-féle rajzokra lásd Sz. Máthé Márta i. m. bevezetését és annak jegyzeteit. - Nincs említése a gáborjáni várnak Csorba Csaba: Adattár a X-XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről с tanulmányában sem. DMÉ 1972 (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Ujváry Zoltán közreműk. Debrecen, 1974) 177 sköv. - Gáborjánmonostor helyét 1975-ben szándékozunk megkutatni. 24 Sőregi János: Debrecen határának i. m. 79. 663