A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

aratáskor, de sokat dolgozott a biharkeresztesi, majd 1940 után a nagyváradi szőlőkben is. Zsúpverni átment Biharkeresztesre. Falubeliekkel volt egy kubikosbandában, gödörgazda volt. Aratásnál is csapatvezető, de mindig első kaszás. Telenként, amikor nem volt munkája, a váncsodi magyar bandába járt muzsikálni. Cimbalmos, bőgős és sokszor kontrás volt. Fiatalkora óta muzsikál. Az édesapja szervezte meg a váncsodi „magyar bandát". Már a nagyapja is hegedűs volt - mondja -, a szabadságharc idején a toborzásnál játszott a bandában. A zenekarban két öccse és a két fia volt benne, az egyik csak addig, amíg katonának nem hívták. A bandába nagy ritkán hívtak meg cigányzenészt, csak ha helyettesíteni kellett. Ezért aztán Balogh Sándort Hegedűs Baloghnak vagy csak H. Baloghnak hívták Váncsodon, amíg a „kutatásai" után rá nem ragadt a Pénzásó név. 1919-ben kommunista volt, a váncsodi pártszervezet fegyelmi bizottságának tagja. Meggyőződését az ellenforradalmi korszakban is megőrizte. A Gömbös kormány alatt végig csendőrségi felügyelet alatt állott, minden héten jelentkeznie kellett. Többször be is zárták, hol négy, hol nyolc napra. Mindig koholt ürügyekkel, építési kihágás, a fia leventeóráról való elmaradása vagy késése miatt stb. Soha nem volt hajlandó a kormánypártra szavazni. A felesége is, amíg szavazati joga volt, az ellenzéki független kisgazdapárti jelöltre szavazott. Pedig 1931-ben, Leszkay képviselő fellépésekor 30 pengőt kapott, meg a tiszttartótól 1 mázsa búzát, hogy a kormánypártra szavazzanak, s másokat is erre ösztönözzenek. A szavazati jogát is elvesztette a feleségével együtt. A Böszörmény-féle kaszáskeresztes mozgalomba majdnem belekeveredett. Elsősorban az úri renddel szemben hirdetett agitációs fogásaik tévesztették meg. Egy berettyóújfalusi illegális kommunista, aki beépült a kaszáskeresztes mozgalomba, hogy itt kapcsolatot tartson az agrárproletárokkal, figyelmeztette Balogh Sándort, ö elmondta, hogy 19-es kommunista és azután a tanácsára visszahúzódott a kaszáskeresztesektől. Váncsodról való elköltözésükben nagy szerepe volt annak, hogy a meggyőződése miatt állandóan háborgatták. 1941ben Biharkeresztesre költözött a Balogh család. Nagyanyja oda való volt, korábban is zsúpverni oda járt. A földosztáskor mint nagycsaládú, 9 holdat kapott és még bérelt hozzá 3-4 holdat. Elbeszélése szerint - bár az éveket, évtizedeket teljesen összemosódva tartja számon - az 1920-as évek végén már járt „kutatni", különösen sok helyet „megfúrt" az 1930-as évek közepén. Következzen - Balogh Sándor szerint - a négy legérdekesebb történet. A szövegek közlésében alkalmazkodtunk az általa használt nyelvjárási stílushoz. 650