A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

rúban, a vőlegény fizetség nélkül visszakapta az ellopott fátyolt" (Mózsik Lajosné 85 éves). Ezzel a szokással az 1930-as évekig találkozunk. Reggel felé megmelegítették a paprikást. Korhely levest (káposzta levest) is tálaltak a vendégeknek. A savanyú leves jól esett a sokat ivott embereknek. A hazaindulást az idősebb és a gyermekekkel megjelent vendégek kezdték meg. A kisebb gyerekek eddig a szomszédban vagy egy külön szobában aludtak. Az 1940-es évek előtt nem egyszer egyenesen a lakodalomból ment az új pár a templomba. Elkísérték őket a koszorúslányok, koszorúslegények és a sógornők. A szülők általában otthon maradtak, ilyenkor a menyasszonyt a sógornője vezette a templomban az új helyre, az anyósa padsorába. Ha a szülők is elmentek a templomba, akkor a menyasszonyt anyósa vezette az új helyre. Az új asszony fekete konty oló ruhájában jelent meg a templomban. Ha tarka és színes kontyoló ruhája volt, a templomba menetelkor sötét ruhát öltött. A prédikáció után a pap bejelentette a nyilvánosság előtt, hogy a fiatalok házasságot kötöttek. A muzsikusok a vőlegényes háznál maradtak, tovább szórakoztatták az otthon maradt vendégeket. Amikor hazaérkeztek a templomból, a háziak ismét megmelegítették a paprikást. Evés után tovább folytatódott a tánc és a dalolás. A háziasszony a hazainduló vendégeknek adott a maradékból. Különös gondot fordított a szakácsasszonyokra és a vőfélyre, egy-egy sülttyúkkal, kaláccsal, tortával és tésztával engedte csak haza őket. A vőfély elindulás előtt versben köszönt el: Most már mindenkitől engedelmet kérek. Hogy míg dolgaimban ismét véget érek. Kívánok Istentől áldást, békességet. És e ház lakóinak íriss, jó egészséget. Szívemből kívánom! (Tóth Jenő 40 éves) A koszorúslegények néha a kocsmában folytatták a mulatozást, ahová elkísérték őket a zenészek is. Ahogy a templomi esküvő a felszabadulás után csak fokozatosan tűnik el, úgy az esküvő utáni templomba menetel is fokozatosan szűnik meg. Azok a fiatalok, akik napjainkban templomban esküsznek, ritkán mennek el másnap a templomba. A lakodalmat követő napokban az 1920-as évekig egy-egy módosabb család újságban is kihirdette gyermeke lakodalmát. Az újsághírben megemlítették, hogy hány borjú, birka, sertés, hány pár tyúk és akó bor fogyott el. Ezzel akarták növelni tekintélyüket az emberek előtt. A lakodalmat követő vasárnapokon a fiatal pár hivatalos volt ebédre először a szülőkhöz, majd a testvérekhez, azután a koszorúslányokhoz és koszorúslegényekhez egymás után, sorban. A meghívás célja az volt, hogy a fiatalok megismerkedjenek a családtagokkal, ismerősökkel. Az 1940-es évektől szűkült ez a kör, csak a szülők és testvérek hívják meg a fiatalokat ebédre. * * * 616