A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

A hajdúszováti lakodalom gazdag és színes szokásanyaga a vizsgált közel két emberöltő alatt jelentős változáson ment át. Az egyes szokáselemekben bekövetkezett változások mértéke más és más: 1. Vannak olyan elemek, amelyek teljesen eltűntek a lakodalmi szokások közül, 2. formai módosuláson mentek keresztül és amelyekben 3. tartalmi változások következtek be. 1. Teljesen eltűntek a lakodalmi szokásanyagból: vénlány csúfoló; a vagyon és a szülői kényszer szerepe a házasságkötésben,- a külön lakodalom,- a szerdai esküvő; háztűznéző; iratkozás; a hirdetés; csigacsinálás; a legénybúcsú; a szalmakötél húzás; jóslás babonás előjelekből; az evőeszközök vitele a lakodalomba; a menet tánca az útkereszteződéseknél; az ételek közül a mártás főtt hússal, töltöttkáposzta, meleg tészták; továbbá a maskurások és a színjátékok. 2. Formai változáson, módosuláson esett át: a hívogatás; a menyasszonyi ruha,- a kontyoló ruha; a koszorúslányok és koszorúslegények jelvényei; az eljegyzés. 3. Tartalmi módosuláson mentek át: a házasságkötés célja,- a párválasztást meghatározó tényezők; a házasodás ideje; az ajándékozás; a közvetítő funkciója. Ha a szokásanyagban bekövetkezett változások időpontját nyomon követjük, megállapíthatjuk, hogy azok egy-egy jelentősebb történelmi, gazasági, társadalmi esemény köré csoportosulnak. Ezek a következők: 1914: Az első világháború a szokásanyag szegényedését hozta. 1919: Gazdasági válság és az azt követő ínséges évek részben előidézték ték az egész napos lakodalom eltűnését. 1945: A társadalmi rendszerünkben bekövetkezett változással megszűnt az eddigi kötelező iratkozás, hirdetés, templomi esketés. I960: Az anyagi jólét növekedése azt eredményezte, hogy ma már senki nem megy el a lakodalomba ajándék nélkül. Ezek a legfontosabb történelmi, gazdasági, társadalmi események, amelyek nem hagyták érintetlenül a lakodalmi szokásanyagot. A változásokat előidéző okok között jelentős helyet foglal el Debrecen város közelsége, amely előidézte a városiasodást, a hagyományok háttérbe szorítását és az új, városias elemek kialakulását. A változások okai között kell említenünk a társadalmi változásokat követő tudati, ideológiai átalakulásokat is, amely szintén érezteti hatását a szokásanyag alakulásában. * * * A fényképeken a következő párokat láthatjuk: 1. kép: Dombi Eszter és Kapus Mihály, 1884; 2. kép: Kapus Irén és Váradi Gusztáv, 1892; 3. kép: Oláh Irma és Tóth Kálmán, 1906; 4. kép: Csorba Róza és Császi Károly, 1910; 5. kép: Kapus Piroska és Csorba Sándor, 1922; 6. kép: Bogár Zsófia és Szőllősi Zsigmond, 1934,- 7. kép: Hamar Irén és Tóth Kálmán, 1945; 8. kép: Tóth Irén és Kádár Gyula, 1954; 9. kép: Szénási Ilonka és Kapus Gyula, 1965,- 10. kép: Kapus Irén és Nagy József, 1969. 617