A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

A vőfély jelvénye mirtuszkoszorú, selyemszalag és kendő volt. Selyemszalag került bokrétára kötve a kalapjára, görbebotjára és kabátja bal oldalára. A mirtuszt bal oldalt tűzték fel a mellére a selyemszalag fölé. A kendőt a botjára kötötte vagy csak a kabátja belső zsebébe tette. „Arra mindig vigyáztak, hogy olyan kendőt ajándékozzanak a vőfélynek, ami a felesége korának megfelelt. Sokszor a vőfély több kendőt is kapott, amelyeket a lányainak küldött a menyasszony" (Kapus Gézáné 43 éves). A „feldíszítés" után a vőfély ismét versben köszönte meg az ajándékot és engedélyt kért, hogy elindulhasson hívogató útjára.E szép ajándékot veszem köszönettel. Hálálom önöket illő tisztelettel, Most pedig mindenkitől engedelmet kérek. Hogy a hosszú utamnak végére érjek. Kívánok e házra áldást, békességet. Kegyelmeteknek pedig friss, jó egészséget. Szivemből kívánom! (Tóth Jenő 40 éves) Miután a vőfély megkapta a meghívandók listáját, amit a két család közösen állított össze, elindult hívogatni. Ha más faluba ment, ott elkísérte a helybeli kisvőfély, aki a meghívandó családokhoz irányította. A vőfély az 1940es évek közepéig rigmusban hívogatott: Ez érdemes házhoz bátorsággal léptem, Én uramtól a kiküldött én lettem. Meghajtom magamat alázatossággal. Kiküldetésemet végzem bátorsággal, Hogy szombatnak napján, Ha mennyegzőjén, Ott legyenek a hit letételén. Ez végbemegyen náluk, tisztes hajlékukban. Maradjanak náluk gazdag vacsorára. Vacsora után pár nótát Táncban, vigalomban töltsenek el, Nem unalomban. Én is ott leszek, szolgálok mindennel. Engedelmet kérek illő tisztelettel. (D. Nagy Ernő 40 éves) A vőfélyt mindenütt megkínálták tésztával, itallal, megköszönték a meghívást és meg is adták a választ arra, hogy elmennek-e vagy nem a lakodalomba. Az 1930-as évekig a vőfély felszólította a meghívottakat arra, hogy a lakodalomba vigyenek magukkal kanalat és villát. Nemcsak a vőfély hívogatott a lakodalomba, hanem a vőlegény és a menyasszony is. A lakodalmi tisztségeket viselő rokonokat így pl. a násznagyokat, szakácsasszonyokat, koszorúslányokat és koszorúslegényeket stb. maguk a fiatalok hívták meg néhány nappal korábban, mint a többi vendéget. Az 1880-as évekig ismeretes volt a másodszori meghívás is. A vőfély a lakodalom napján korán reggel elindult, hogy ismét meghívja a vendégeket: 589