A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

Adjon az ur isten szerencsés jó estét! Ismét megtiszteli jó gazdánk vendégét. Étellel, itallal szívesen ellátja, Legyenek szívesek megjelenni nála! (Diószegi Lajos 60 éves) Az emberek nagy instállást vártak. Akit mégegyszer nem hívtak meg, az megsértődött és nem ment el a lakodalomba. A vőfély a másodszori meghívás alkalmával megkapta a családtól az aprójószágot, az egy pár tyúkot, amit a botjára gyűjtött össze és a vállán vitt el. A koppasztást akkoriban a lakodalom napjának reggelén végezték. Az 1940-es évek közepétől kezd megjelenni a meghívóval való hívogatás. A meghívó már az 1920-as években is előfordul elszórtan azoknál a családoknál, amelyek nem fogadtak vőfélyt, mert kis lakodalmat rendeztek. Az 1940-es évek közepétől egymás mellett él a meghívóval és a vőféllyel való hívogatás, sőt a kettő keveredik is. A keveredés úgy jelentkezik, hogy a meghívókat a vőfély viszi el, a rigmusok ilyenkor elmaradnak. Napjainkban a rigmusos hívogatás csak ritkán található meg, helyét a meghívó foglalta el. A meghívó elterjedésében a polgári ízlés, a városi hatás mutatkozik meg, „előkelőbbnek" tartják a meghívót és ezzel a vőfély szerepeltetésének régi szokása lassanként teljesen elmarad. Legénybúcsú A legénybúcsút a csigacsinálás napján, a lakodalom előtti vasárnap tartották. A vőlegény összehívta barátait a helybeli kocsába, ahol utoljára „egy jó nagyot mulattak, berúgtak". A legények tréfálkoztak a férjjelölttel. A legénybúcsút ritkán a vőlegény lakásán is tartották, ha volt otthon jó bora. Estefelé együtt mentek át a csigacsináló asszonyokhoz, ahol már várta őket a vacsora. Az utóbbi 20 évben szinte teljesen elmaradt a legénybúcsú. „Nincsen ma már a legénynek 6-8 barátja. Attól az 1-2 baráttól is elmarad, ha komolyan udvarolni kezd egy kislánynak" (Kémeri Zsuzsanna 64 éves). Annak, hogy nem maradtak meg a 6-8 fős baráti csoportok az az oka, hogy ma már minden fiatal a neki megfelelő pályán tanul tovább. A tanulás idejére elkerülnek a faluból, a baráti kapcsolat legtöbb esetben megszakad. Másfelől egy bizonyos tudati átalakulás is mutatkozik, mert pl. a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok sem a kocsmázásban látják már a mulatozás vagy akár a búcsú egyedüli lehetőségét, hanem kulturáltabb szórakozási lehetőséget keresnek: klubba, moziba, presszóba járnak. Zenészek A zenészeket a vőlegény fogadta fel a csigacsinálásra és a lakodalomra két héttel a lakodalom előtt. Megegyeztek a fizetségben és abban is, hogy lehet-e tányérozni, ami abból állt, hogy a menyasszonytánc alatt a zenészeknek egy külön tányérban gyűjtötték össze a pénzt. A tányérozás nem minden lakodalomban volt. A módosabb családok jól megfizették a zenészeket, a tányéro590