A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről

ja. A füstelvezetést pedig egy, a padkával összekapcsolt csonkakúp alakú szabadkéménnyel oldották meg. A már leírt egyetlen pajtában még ettől is fejlettebb tüzelőberendezést tanulmányozhattunk. Balról, a fal mentében sárból rakott, plattal ellátott berakott konyha áll, a mellette levő szögletben pedig a füstelvezetővel egybeépített, kemence alakú kandalló van. A berakott konyhából lemezcsővel vezetik át a füstöt a kandalló felső részébe. Mivel a kunyhók zömében nincs füstelvezető, azért a tüzelés közben keletkezett füst az ajtón vagy a nádtető nyílásain át távozik. A tapasztatlan, sövény falú kunyhók esetében a füstelvezetés nem okoz gondot, mert az építmény szellős, huzatos, s a füst bárhol távozhat. Fentebb már szóltunk arról, hogy az Irigylíben а kunyhók többsége rendelkezik hol egy, hol két egymással szemben levő szellőztető lyukkal, amellyel alkalmasint a füstelvezetést is meg558 25. kép. Nyárikonyha és magtár az udvarban. Ároktő, Arany J. u. 26. szám