A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről

zepét. Az ólas kertekben pedig, azok funkciója miatt kevés lehetőség kínálkozott kertészkedésre, bár tudunk arról, hogy a XVIII. század végétől ezekben a kertekben tököt, dohányt, kalászosokat vetettek.

9 Zöldségfélék termesztése végett a XVIII. század közepétől a jobbágy lakosság hűbér jogon birtokolt káposztaíődet. E célra a XIX. század közepén a Hataj-ér kanyargós medre táján levő Káposztafődet használták, ott az öntözést igénylő növényeket (káposzta) is gazdaságosan termeszthették.

10 Meglehetősen keskeny parcelláin Трттптл iHH/urrmh/fttí;'ffmffyffffmmf ZT^Zí ~ ,..,„ il.,.,.J.II!IH4Ü 1. kép. Sövényből font, ágasfás tetőszerkezetű kunyhó. Tiszacsege, Ártér 9 „ ... ötsének a kertyébe ... azon kertet veteményezte, s benne dohányt termesztett..." Hajdúböszörmény. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Közgy. Jegyzőkönyvek, Hajdúböszörmény, V. l/a. 24. 1819. No. 173., „A kertben lévő őszi vetése pedig, s annak termése legyen az özvegyé..." Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, Polgár mezőváros Jegyzőkönyve, 1840. No. 50. 1843. No. 101. 10 A Káposztaíöld sorsáról lásd Bencsik János: Egy jobbágyközösség . . . i. m. 62. 537