A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

A szőlőben, ha erre alkalom adódott, legszívesebben csoportosan dolgoztak. Ha már két ember dolgozott együtt, akkor munkájukat a legteljesebb mértékben Összehangolták: lehetőleg egymás mellett haladtak s munka közben beszélgettek. Ha többen dolgoztak együtt - mint pl. a kötözéskor, szüretkor daloltak. (Az olyat, aki magában dalolt, bolondnak tartották. A szektás emberek szoktak magukban szent énekeket énekelni.) Igen fontos szerepe volt a beszélgetésnek. Az öregek sokszorosan, s mindinkább átszínezve mesélgették katonai, háborús élményeiket. A leányok intimebb dolgaikat, titkaikat beszélgették meg. A szőlőskerti élet legkollektívebb mozzanatai az ebédelések. Ilyenkor rendszerint a szomszédok is összejöttek. Gyakran szalonnát sütöttek s a vendégek ilyenkor magukkal hoztak egy-két darab fát, a sütni való szalonnát, néha kisszéket s míg a szalonna megsült, néha még utána is sokáig együtt beszélgettek. E véleménycserék látszólag jelentéktelenek, valójában a közösségi élet tartozékai. Nemcsak arról van szó, hogy a gyakorlati és szellemi hagyományátadás lényegében itt zajlik, hanem itt zajlanak az információcserék is. Mindig vannak hangadók, akik befolyásolni tudták az emberek véleményét s ez nemcsak a kerti dolgokra, hanem az élet egész területére, olykor politikai kérdésekre is kiterjedt. A kerti élet egyike tehát azoknak a formáknak, amelyek biztosították a falusi társadalom funkcionálását, éppen úgy, mint a téli ólaskertek, tanyakertek, a különböző társas munkák, társas összejövetelek. Itt azonban a legkülönbözőbb korosztályok és társadalmi csoportok is találkozhatnak s a véleménycserék, információáramlások igen széles körben vándorolhatnak. Mivel igen erős az idősebb férfi korosztály jelenléte, a régibb történetek, archaikusabb kulturális elemek itt élhetnek legtovább és legszívósabban, A szőlőművelésben a család minden tagja, de a társadalom különböző rétegei is részt vettek, de ezek között elég világos munkamegosztás figyelhető meg: öreg férfi Férfi csal. Női csal. Napszámos Segítség Gyerek öreg férfi tag. tag Gyerek nő férfi nő férfi Telepítés: földforgatás X X X Ültetés X X X Buktatás X X Iskolázás X X Oltás X X X Metszés X X X Venyige hordás X X X Karózás X X Kapálások, Nyitás, fedés X X egyéb kapálás X X Kötözés, kaccsolás X X X X X Permetezés X X Szüret X X X X X X A fenti kategóriáktól voltak eltérések, „A szükség törvényt bont", mondták, de a munkák zömét ilyenféle megosztásban végezték. Napszámot csak ritkán vettek igénybe, a nők is csak néhány munkafolyamatban vettek részt, A férfi családtagok részvétele a nyári mezőgazdasági munkaszezonhoz alkalmazkodott, tehát csak az idősebb férfiak töltötték idejük nagy részét a szőlőben. Ingyen társadalmi segítséget szintén csak kivételesen, főként a szüretkor vettek igénybe, esetleg az oltásnál segédkeztek egymásnak. 520