A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

ket is.' Néprajzi megfigyeléseinket elsősorban a Magyarország területén elhelyezkedő homoki községekre koncentráltuk, de a kulturális kapcsolatok igazolására gyűjtő tevékenységünket kiterjesztettük a Román Népköztársaságban levő szőlőhegyekre is, mivel ezek nélkül az érmelléki szőlőkultúra lényege nem érthető meg. Az érmelléki szőlőkultúra kialakulásáról nincsenek történeti adataink. Kétségtelen, hogy találkozunk a tájon a XIX. század második felében telepitett szőlőskertekkel is,

6 de a kertek zöme legalábbis évszázados hagyományokra vezethető vissza.

7 XVI. századi dézsmajegyzékek már tekintélyes bordézsmáról szólnak, mely nem képzelhető el intenzív szőlőkultúra nélkül.

8 A szőlőskertek 5 A tájról egyelőre legrégibb szőlőskert létét tanúsító adattal Hosszúpályiból rendelkezünk, ahol 1695-ben Csizmadia Jánosné szőlőjének felbecsülését kéri. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár, továbbiakban HBmL. V. 634/a. 1.) Ugyanott 1776. márc. 22-én kelt irat arról tanúskodik, hogy Ziraky Pál és hitvese egy darab homok földjüket zálogba adják hoszszúpályi lakosoknak, hogy abba szőlőt telepítsenek. Érdekes, hogy a zálogba vett földdel a birtokosok szabadon rendelkezhetnek, örökölhetik, sőt még - a földesúr engedélyével - el is adhatják. (Uott V. 634/a. 4.) 1800-ban Nagylétán már két kert is van: a Csere mintegy 20 hold, a Mosonta 18 holdon (Uott V. 653/a. 3.) De a Mosonta kert 1842-ben már 208 hold. (Uott 653/a. 4.) Az 1890-es évekből kapunk hírt a vámospércsi Báthory és Bocskai kertekről. (Uott IX. 301. 1.) Az 1938-as hegyközségi törvény végrehajtásával kapcsolatosan felmérték a táj szőlőskertjeit. Ekkor Újlétán 6 helyen 191 főnek volt 400 négyszögöltől négy holdig terjedő szőlőbirtoka, de ugyanitt Burián Zoltánnak 11, Boros Tóti Józsefnek 18, Wolf Lipót fiainak 88 hold, 1050 négyszögöl szőlője van. Az újlétai szőlőskertekben ugyanekkor tíz más helység lakói bírnak szőlőt. (Uott V. 677/b. 8.) A bagaméri hegyközségnek 1939-ben 384 tagja van (Uott IX. 312. 1.), Hosszúpályiban 570 lakos kezén 342 hold 960 négyszögöl szőlő van (Uott IX. 301. 2.), Vámospércsen 678 fő 886 hold, 513 négyszögöl szőlőt bír a szőlőskertekben, de ugyanitt 38 határnévvel jelölt dűlőben találhattunk kisebb-nagyobb szőlőbirtokokat. (Báthory-kert, Csarna, Csillagos, Vénkert, Nyárfahegy, Kecskekosár, Vakhely, Pityeri-kert, Bocskai, Ludastó, Halápnál, Bajó, Papkert, Répalapos, Zsíroskert, Köteles, Szurokfőző, Nadrágoskert, Parasztok kútjánál. Tarkalovas, Meggyes, Égettkert, Malomgát, Körtefa, Kisszálas, Vargakert, Eboldal, Nagy-nyíres, ösvény, Házikert, Kővágás, Papfolyó, Tölgyfa, Tanító-dűlő, Tekeháza, Beltelek, Tanya, Nagylétai lapos.) (Uott IX. 301. 2.) Még teljesebb képet kapunk az 1948. évi felmérésből (Uott IX. 301. 1-2.): Helység Birtokosok Hold Négyszögöl Hosszúpályi 655 354 1196 Kókad 218 112 1122 Monostorpályi 256 137 12 Sáránd 96 56 1107 Üjléta 415 365 53 Vértes 443 128 200 Vértesen kerten kívül 141 lakos 49 hold 58 négyszögöl szőlővel rendelkezik. 6 Érmihályfalva határtérképe. 1877. HBmL. Térképtár: BmT. 175; Nagyléta határtérképe 1898. ápr. 15./U. o. BmT/180.) 7 Jakó Zsigmond, 1940. 384; Belényesy Márta, 1955. 11., 17.; Herczegh Mihály, 1890. 6-10, idézi: Feyér Piroska, 1970. 21. 8 N. Kiss István, 1960. Pl. 1570-ben Asszony vására, Olaszi, Kis-Kereki határában 45 szőlősgazdának 24 hold szőlője van (401. lap.). Egy 1569-i bordézsma-jegyzék értékelésekor a szerző megállapítja, hogy a bihari borvidéken 434 hold szántóföldre 961 hold szőlőterület esik. Ebben az időben tehát a szőlőtermelés aránya a Hegyaljával vetekszik, bár ez inkább a Csatár környéki hegyekre vonatkozik, mint a mai Érmellékre (882-888. lap). De 1599-ben Kiskágyán 16, Nagykágyán 11, a környéken 34 szőlősgazda fizetett bordézsmát. (877-878. lap). A szomszédos Érkeserűn ugyanekkor 58 szőlősgazdát írtak fel (878. lap). Székely hídon 9 szőlősgazda 292 köböl bordézsmát ad (77. lap). V. ö.: Takács Árpád, 1942. 16. 432