A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

20. kép. Kultúrhatások miatt erősen leromlott buckaközi tömpöly, zsombéksással Az I. főfolyás a szemisztatikus vízjárású, perennis (évelő) alföldi erek jellegzetes típusa. Vízutánpótlása nemcsak olvadék- és csapadék-, hanem feltehetően talajvíz eredetű is. Az 1/12. csatorna az asztatikus vízforgalmú erek típusába sorolható, nyáron rendszeresen kiszárad. Állandó mocsári növényzetük a sorozatos mederrendezések miatt nem alakulhat ki. A víz tetején az apró békalencse kisebb csoportjai úsznak, amelyek a vízsebesség csökkenésekor öszszetorlódnak, hogy később szinte az egész vízfelszínt szőnyegszerűen beborítsák. Az erek partjainak szegélynövényzetét a degradált mocsári gyomnövényzet asszociációi és fáciesei, a kevésbé zavart helyeken pedig az eredetileg honos mocsári sástársulások mozaikos fragmentumai alkotják. A mocsári növényzet a víz kiszáradása után a mederfenékre is benyomul. Az alföldi erek eredeti habitusát már csak a jelentéktelenebb, s ezért kevésbé gondozott belvízlevezető erecskék őrizték meg. Ilyen környezetben jelöltük ki a H/19 mintavételi helyet (19. kép) a halápi állomás utáni második őrház melletti vizenyős rét lecsapoló erecskéjében. Az ér medre fölött, amely csak 0,5-1,5 m széles, kétoldalról összehajlanak a dús posvány sás állományok és a partot kísérő rekettye fűz cserjék hajtásai, s az így képződött árnyékos „alagútban" csörgedezik az ér iszapos, növényi törmelékszemcsékben gazdag vize. Ezek a kisebb erecskék általában csak a hóolvadás idején és a kora tavaszi esőzések alkalmával szállítanak vizet, de akkor is csak csekély mennyiségűt. Nyár elejére rendszerint már nem tekinthetők folyóvizeknek, árnyékos medrük mélyedéseiben az 5-20 cm mély pocsolyák azonban sokáig kitartanak. A H/13 mintavételi hely egy buckaközi mélyedésben képződött, tipikusan szemisztatikus vízforgalmú tömpöly (20. kép), amely a halápi állomástól ÉK-i irányban kb. 500 m-re fekszik. A tömpöly a környező tanyák baromfi- (különösen kacsa-) állományának kedvelt tartózkodási helye, így vize zavaros, isza41