A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

pos-törmelékes, erősen szennyezett. Hínárnövényzetét a vidra keserúfű dús állományai alkotják. A meder nyíltvizéből csak a zsombék sás [Carex elata AH.] csaknem egyveretű, hatalmas, oszlopos zsombékjai emelkednek ki, amelyek a partok felől egyre beljebb nyomulnak és fokozatosan újabb területeket hódítanak el a nyíltvíztől. A H/14 mintavételi hely a halápi állomás utáni első őrháztól D-re kb. 500 m-re fekszik, s a nyírségi nedves homokon kialakult, a lecsapolás és az állandó kaszálás miatt erősen degradálódott kiszáradó láprétek reprezentánsa. Tavasszal az olvadék- és csapadékvíz az egész területet elborítja, s a felszínen apró nyílt víztükrök csillognak. Tavasz végére nyár elejére azonban már csak a dús növényzet árnyékos közeiben marad meg a nyíltvíz kis tipikus tocsogók formájában, s nyár végére, de legkésőbb ősz elejére ezek is kiszáradnak. A dús mohaszint és a felhalmozódott gazdag növényi törmelékanyag azonban jól „tartja" a vizet, s így a gyep- és a talajszint állandóan nedves marad. A H/15 mintavételi helyet a halápi állomás utáni első őrháztól D-re mintegy 800 m-re, egy homokbucka szélén kiásott mélyedésben jelöltük ki, egy asztatikus vízforgalmú, pocsolya típusú kisvízben. A mederfenék homokos-törmelékes. A szerves törmelékanyag elsősorban a környező erdő fáinak lehullott lombjából képződik. A mélyedés állatitató és disznódagonya, s ezért a meder és környéke hínár-, ill. mocsári növényzet nélküli, erősen szennyezett. 42