A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez

ezek alapján a védő felmentést kér védencére. - Az ítélet

10 mindkét alperest egy-egy hó „áristommal" sújtja. Emellett negyven forintot bírói zár alá vesznek. Az ítéletet felterjeszteni rendelik a Helytartó Tanácshoz. A Helytartó Tanács 1844. szeptember 3-án kelt rendeletével - mint látni fogjuk - ezt az ítéletet megsemmisíti. Közben az Osztrák Nemzeti Bank Ipari Csoportjával a lefoglalt bankjegyet megvizsgáltatja. A Bank 1844. július 11-n kelt szakvéleményében úgy nyilatkozik, hogy a szóbanforgó bankjegy hamisítvány. 1844. március 26-n gróf Teleki József értesíti a Városi Tanácsot,

11 hogy „nagyváradi Mendel Valach és Pauzner Bernát Désen letartóztattatott"'. Kettőjük vallomását Teleki mellékeli, hogy a Tanács „cselédei a' mennyiben a' élőleges kihallgatás után hibásnak találtatnak, érdemük szerint megfenyíttessenek". A mellékelt jegyzőkönyvekből kiderül, hogy 1843. január 16-n Pesti András és Porkoláb János városi porkolábok két zsidó kereskedőnél hamis pénzt találtak. Valamennyi hamisítvány tízforintos volt. Mindkét személy szabályszerű útlevéllel utazott. Egyikük Mendel Valach 39 éves nagyvárodi lakos, másikuk Pauzner Bernát 32 éves kolozsvári lakos. Mendel Valach először tagad, majd beismeri, hogy Pauzner társa, s tőle kapta a hamis tízforintosokat felváltás végett. Mindkettőt azért fogják el, mert egy késes asszonynál Mendel hamis tíz forintossal fizetett. Az asszony észrevette, hogy becsapták, de észrevette azt is, hogy Mendel és Pauzner összetartoznak. A cédulaháznál megmotozzák mindkettőjüket. Időközben a náluk talált hamis pénzt elrejtik, és megvesztegetik a porkolábokat, hogy azok valódi tízforintost mutassanak a a cédulaháznál. Sikerül útközben egy csomag hamisítványt el is dobni maguktól. Miután a cédulaháznál a bemutatott pénzt valódinak találják, Mendelék szabadlábra kerülnek. A dési kihallgatás során Pauzner bevallja, hogy az említett esetben százhetvenöt darab tíz forintost hozott a debreceni vásárra, s azt is elmondja, hogy a hamisítványokat Gyarmathi Moizes hamisítótól kapta. 'A városnál megtartott házi vizsgálat megállapította, hogy a két kereskedő, akik a hamis pénzek forgalombahozatala miatt elfogtak. Pesti András és Katona János (más néven Porkoláb János) őrizetében volt. Időközben Pesti meghalt,

1

'' társa pedig tagadta, hogy őt megvesztegették volna. Ezért a törvényszék bebizonyítottság hiánya okából felmentette.

14 „A Városi Tanács 1844. szeptember 21-n kelt jegyzőkönyve tartalmazza a helytartó Tanács határozatát, amely az ítéletet hatályon kívül helyezi: „A Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács folyó hó 3. napján 33673 szám alatt költ K. 10 Az iratcsomóban az ítéletnek csak egy kivonatos másolata fekszik el. Az eredeti ítélet az 1844. évi „Büntetőperek jegyzőkönyve" с kötet tartalmazza 32/1844. szám alatt. E szerint: „Már az a tett, hogy az alperesek mielőtt a pénzt megégették nem jelentették, büntetésre méltó." Továbbá terhükre rója, hogy „felismerve hamis voltukat elkölteni szándékoztak". Enyhídő körülményként értékeli az I. rendű vádlott javára „tudatlan együgyűséget", a II. rendű vádlott javára pedig „önként tett feljelentését." HBmL. IV. A. 1018 e/48 38. old. 11 Iktatva 403/1844. alatt a 4 alatt hivatkozott csomóban. 12 Figyelemre méltó, hogy hamis 10 forintossal fogták el 1842. július 30.-án Eresi Sámuel miskolci lakost, aki vallomása szerint a pénzt a vásárban kapta. Az ügy részletes iratai sajnos a levéltárban nem találhatók fel. HBmL. IV. A. 1018/e/46-237/1842. Később, 1845. június 19.-én a Helytartó Tanács 18766 szám alatt leiratot intéz a városi tanácshoz: „egy tiz forintos hamis bankjegy kiadója Hamar János ellen a királyi ügyvéd részéről véghez vitt nyomozáskor tiszti ügyvéd Medgyessy Sámuel tanúsított hanyagsága által, nemhogy a tárgy be nem végeztetet hanem az által okozott elszökése is az érintett bebörtönzött egyénnek legfelsőbb értésre jutván meghagyja ezen városi tanácsnak, hogy emiitett tiszti ügyész Medgyessy Sámuelnek az érintett tárgy körüli eljárását helytelenítse és a múlt évi október 29-n 39851 sza. kelt körlevél tartalma megtartására szorosan emlékeztesse." HBmL. IV. A. 1011

/

e-114. 13 1843. március 29-n. HBmL. IV. A. 1018/e/47-100/1843. 14 A törvényszék 1845. augusztus 16.-én kihirdetett ítélete 1591845 szám alatt. A tiszti ügyész indítványozta „ezen hűtlen szolgát a hajdúságból örökre elcsapatni, s ezen kivül példásan fenyíteni". A törvényszék azonban a bizonyítékokat elégtelennek tartotta. A felmentő ítéletről az erdélyi főkormányzót értesítik. HBmL. IV. A. 1018/e/49-159/1845. 394