A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez

mis volt és így azokat férje elégette. Erőssné is fel akart a talált pénzből egyet váltani. Először nem váltották fel, mert úgy találták, hogy a bankjegy hamis, végül egy tótnál sikerült felváltania. Erőss Standomé született Tóth Julianna - 25 éves - tagadja az Aranyné által val­lottakat. Állítása szerint Aranyné vallomása nem igaz a tekintetben, hogy az ő férje égette el a pénzt, s szerinte abban sem mond igazat Aranyné, hogy ő kapott volna a talált pénzből. Természetesen tagadja azt is, hogy egy tótnál pénzt váltott volna fel. 1843. december 2-án a Debreceni Városi Bűnfenyítő Törvényszék előtt megindul a szóbeli fenyítőper. A felperes képviselője Tikos István városi tiszti ügyész, az első­rendű alperes Kiss Balázs, a II. rendű Erőss Sándor. A vád: hamis bankjegyek forga­lombahozatala. A tárgyaláson a nyomozás során felvett és fentebb ismertetett vallo­másokat a vallomást tevők fenntartják. A tárgyalást azonban elnapolja a bíróság. Meg­keresi Szabolcs vármegyét a Püspökladányban 1842-ben leleplezett pénzhamisítók 8 bűnperében keletkezett iratok megküldése végett. Új tárgyalási határnapot 1843. de­cember 16. napjára tűznek ki azzal, hogy az „alperesek áristomban marasztaltatnak". A december 16. napjára kitűzött tárgyalásra azonban nem érkezik meg Szabolcs me­gyéből a kért iratanyag. A tárgyalást ezért ismét elnapolják 1844. február 3-ára azzal, hogy „az alperesek továbbra is áristomban maradnak". 1848. január 14-én megjelenik Debrecenben az ügy egyik koronatanúja és vallo­mást tesz. Ereiatz Gergely 33 éves Kentbe való „fegyverekkel kereskedő". Elmondja, hogy az 1843. Szent György napi vásáron egy fiatalember Hadházi Sándor számára egy pisztolyt kért. Ő a pisztoly árát 3 forintban határozta meg. A fizetésnél „ezen 10 ftos Bank-Nottát adta kezembe. Kérdeztem a íiut, hol vette - mert hamisnak ismertem tel. Mondtam küldje Hadházit, a íiut be akartam kisérni, de ő elszaladt. Este jött egy pota­szakállas a bank-nottát visszakérni. Mondttam, hogy tanuk előtt adom vissza és elin­dultam a cédulaház télé, de az úton tőlem megszökött, így nem tudván egyebet csi­nálni: a Bank-nottát megtartottam a Lőrintzi s Mihály napi országos vásárok alkal­mával is, várván, hogy valaki érette jön". Az 1844. február 3-i tárgyalásra a püspökladányi hamisítók aktája nem érkezik meg. Tikos István azonban további elnapolást nem indítványoz, hanem a rendelkezésre álló adatok birtokában ítéletet kér. A perbeszédekre február 10-én kerül sor. „Ügyvéd Farkas Károly" védőbeszédét Erőss Sándor már szabad emberként hallgatja, mert Kátay Márton kezességvállalása mellett szabadlábra helyezik. A védőbeszéd elején Farkas Károly felmutatja a puskaművestől lefoglalt hamisítványt .továbbá meg­tetszik ezen Bank jegynek megvizsgálásából, hogy aki azt készítette, nem csak mestere volt a' metszésnek, hanem a német nyelvnek és írásnak tökéletes birtokába volt, mert a' mely írás a jobb felöli koszorúban van, az némely betűire nézve még olvashatóbb, mint az igaz bankjegyen lévő". A bankjegy nem kékes mint azt Rácz György állította. Rámutat: nem tudhatták az alperesek, „hogy a' czimert koszorúzó kisdedeknek lábai azokon lévő rántzok és petty égetések, Austria haj fürtjeinek világosabb vagy setétebb színe, a' képet körül fogó árnyék feketesége sat -a különböző nagyságú jegyekben mi­ként változnak? a kisebb értékű 5 irts okban miért van P. Ö. N. B. vak betűkkel több, mint a' két annyit érő lOforintosokban? és ezek közül a kopottakban miként fedezzék fél a! sokszor a' czimer setétsége alatt rejlő vak vagy vízírású 10 et? Ezeket és a többi ide tartozókat a bank jól tudja-.önmagasem szorgalmazza a! jegyek felváltói vagy bir­tokosai ellen a Bírói eljárást, sőt a folyamodás mellett felküldött egyes hamis jegyeket igaziakkal váltja fel. 9 De mind ezek mellett is inkább tagadhatatlan, hogy még mosta­nában is sokszor hajdan pedig még inkább igen nagy kedvetlenségeknek voltak kitéve azok, kiknek kezőknél bár ha legártatlanabbul is, hamis bankók találtattak. -" Mind­8 Az iratanyagot a kutatás során nem sikerült feltalálni a nyíregyházi levéltárban. 9 Ezt a gyakorlatot igazoltják a hamis bankjegyek forgalmazását tárgyaló perek, így a HBmL. IV. A. 1018/e/45-17/1841. és IV. A. 1018/e/48-12/1844, de találkozunk hasonló el­járással a hamis ércpénzekkel kapcsolatban is: HBmL. IV. A. 1018/e/48-93 és 100/1844. 393

Next

/
Thumbnails
Contents