A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez
mis volt és így azokat férje elégette. Erőssné is fel akart a talált pénzből egyet váltani. Először nem váltották fel, mert úgy találták, hogy a bankjegy hamis, végül egy tótnál sikerült felváltania. Erőss Standomé született Tóth Julianna - 25 éves - tagadja az Aranyné által vallottakat. Állítása szerint Aranyné vallomása nem igaz a tekintetben, hogy az ő férje égette el a pénzt, s szerinte abban sem mond igazat Aranyné, hogy ő kapott volna a talált pénzből. Természetesen tagadja azt is, hogy egy tótnál pénzt váltott volna fel. 1843. december 2-án a Debreceni Városi Bűnfenyítő Törvényszék előtt megindul a szóbeli fenyítőper. A felperes képviselője Tikos István városi tiszti ügyész, az elsőrendű alperes Kiss Balázs, a II. rendű Erőss Sándor. A vád: hamis bankjegyek forgalombahozatala. A tárgyaláson a nyomozás során felvett és fentebb ismertetett vallomásokat a vallomást tevők fenntartják. A tárgyalást azonban elnapolja a bíróság. Megkeresi Szabolcs vármegyét a Püspökladányban 1842-ben leleplezett pénzhamisítók 8 bűnperében keletkezett iratok megküldése végett. Új tárgyalási határnapot 1843. december 16. napjára tűznek ki azzal, hogy az „alperesek áristomban marasztaltatnak". A december 16. napjára kitűzött tárgyalásra azonban nem érkezik meg Szabolcs megyéből a kért iratanyag. A tárgyalást ezért ismét elnapolják 1844. február 3-ára azzal, hogy „az alperesek továbbra is áristomban maradnak". 1848. január 14-én megjelenik Debrecenben az ügy egyik koronatanúja és vallomást tesz. Ereiatz Gergely 33 éves Kentbe való „fegyverekkel kereskedő". Elmondja, hogy az 1843. Szent György napi vásáron egy fiatalember Hadházi Sándor számára egy pisztolyt kért. Ő a pisztoly árát 3 forintban határozta meg. A fizetésnél „ezen 10 ftos Bank-Nottát adta kezembe. Kérdeztem a íiut, hol vette - mert hamisnak ismertem tel. Mondtam küldje Hadházit, a íiut be akartam kisérni, de ő elszaladt. Este jött egy potaszakállas a bank-nottát visszakérni. Mondttam, hogy tanuk előtt adom vissza és elindultam a cédulaház télé, de az úton tőlem megszökött, így nem tudván egyebet csinálni: a Bank-nottát megtartottam a Lőrintzi s Mihály napi országos vásárok alkalmával is, várván, hogy valaki érette jön". Az 1844. február 3-i tárgyalásra a püspökladányi hamisítók aktája nem érkezik meg. Tikos István azonban további elnapolást nem indítványoz, hanem a rendelkezésre álló adatok birtokában ítéletet kér. A perbeszédekre február 10-én kerül sor. „Ügyvéd Farkas Károly" védőbeszédét Erőss Sándor már szabad emberként hallgatja, mert Kátay Márton kezességvállalása mellett szabadlábra helyezik. A védőbeszéd elején Farkas Károly felmutatja a puskaművestől lefoglalt hamisítványt .továbbá megtetszik ezen Bank jegynek megvizsgálásából, hogy aki azt készítette, nem csak mestere volt a' metszésnek, hanem a német nyelvnek és írásnak tökéletes birtokába volt, mert a' mely írás a jobb felöli koszorúban van, az némely betűire nézve még olvashatóbb, mint az igaz bankjegyen lévő". A bankjegy nem kékes mint azt Rácz György állította. Rámutat: nem tudhatták az alperesek, „hogy a' czimert koszorúzó kisdedeknek lábai azokon lévő rántzok és petty égetések, Austria haj fürtjeinek világosabb vagy setétebb színe, a' képet körül fogó árnyék feketesége sat -a különböző nagyságú jegyekben miként változnak? a kisebb értékű 5 irts okban miért van P. Ö. N. B. vak betűkkel több, mint a' két annyit érő lOforintosokban? és ezek közül a kopottakban miként fedezzék fél a! sokszor a' czimer setétsége alatt rejlő vak vagy vízírású 10 et? Ezeket és a többi ide tartozókat a bank jól tudja-.önmagasem szorgalmazza a! jegyek felváltói vagy birtokosai ellen a Bírói eljárást, sőt a folyamodás mellett felküldött egyes hamis jegyeket igaziakkal váltja fel. 9 De mind ezek mellett is inkább tagadhatatlan, hogy még mostanában is sokszor hajdan pedig még inkább igen nagy kedvetlenségeknek voltak kitéve azok, kiknek kezőknél bár ha legártatlanabbul is, hamis bankók találtattak. -" Mind8 Az iratanyagot a kutatás során nem sikerült feltalálni a nyíregyházi levéltárban. 9 Ezt a gyakorlatot igazoltják a hamis bankjegyek forgalmazását tárgyaló perek, így a HBmL. IV. A. 1018/e/45-17/1841. és IV. A. 1018/e/48-12/1844, de találkozunk hasonló eljárással a hamis ércpénzekkel kapcsolatban is: HBmL. IV. A. 1018/e/48-93 és 100/1844. 393