A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez

Kahler Frigyes Adatok a magyarországi papírpénz hamisítás történetéhez Majoros Zoltán, korán elhunyt tanárom emlékére I. A papírpénz magyarországi megjelenése 1760-ban új korszakot nyit a pénzhamisítás történetében is. A papír anyaga új feladat elé állítja a hamisítókat. Amennyivel „könnyebb" a rajzok, metszetek készítése - csak a pénzek egyik oldalára kerül ábra -, mint a verőtövek vésése, annyival több problémát okoz a megfelelő minőségű papír megszerzése, a vízjelek és az úgynevezett guilloche utánzása. A hamisítóknak kétségtelenül kezdeti előnyt jelent a papírpénzek szokatlan volta, s a lakosság nagyrészének akkori analfabétizmusa. Mindvégig csábító a hamisítók számára, hogy a papírpénz hamisításával nagyobb haszonra tudnak szert tenni, mint a kisebb címletű aprópénzek készítésével. Alig néhány évtizeddel az első papírpénzek bevezetése után már nagymennyiségű hamis bankjegy van a forgalomban. Ezek készítési módjuk szerint két alapvető típusra oszthatók. Időrendben is az első a teljes egészében kézzel, egyenként megrajzolt hamisítványok, amelyek rendszerint igen primitív utánzatok.

1 Ilyenek például az Ambrus 82., 76. és 91. katalógus számú

2 öt guldenesek. (1., 2., 3. kép.) E csoporthoz soroljuk még a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő öt guldenest is (Ambrus 81.), ahol a száraz bélyegzőt a hamisítók egy 3 krajcáros satírozott lenyomatával helyettesítették. A XIX. század negyvenes éveire a papírpénz hamisítványok között egyre kevesebb kézzel rajzolt példánnyal találkozunk. Annál több a fa, vagy rézmetszetről sokszorosított, az eredetire a megtévesztésig hasonló forgalomba került hamisítvány. Ezeket csak tüzetes vizsgálat után - vízjel, a pontozás eltérései, az egyes alakok részletrajzainál adódó minimális eltérések és méretbeli kisebb eltérések — lehet csak az eredeti bankjegyektől megkülönböztetni. Példaként egymás mellett mutatunk be egy 1841. január 1. napján kiadott öt güldenes eredeti és hamis példányát. Az eredeti mérete: 104 X 130 mm, a hamisítványé 102 X 123 mm (4. és 5. kép). A pénzhamisítás történetének lényeges, eddig alig hasznosított forrásai a pénzhamisító és a hamis bankjegyek forgalombahozói ellen folyamatba tett büntetőperek anyaga. A továbbiakban ismertetésre kerülő Kiss Balázs és Erőss Sándor

3 ellen Debrecenben 1843-1848-ig folyt „fenyítő per" - Mendel Valach 1 Köszönetet mondok Gedai István osztályvezetőnek, a Magyar Nemzeti Múzeum anyagának betekintéséért, Komoróczy György ny. levéltárigazgatónak, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár munkatársainak szíves segítségükért. 2 Ambrus Béla: Magyarország papírpénzei (Budapest, 1948) 3 A nevek az eljárás folyamán változnak Kis - Kiss, Erős - Erőss formában szerepelnek. 25* 387