A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Dankó Imre: Adatok a debreceni kertségek életéhez (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat)

hiányossága, hogy nem fordítottak gondot az iratközlésre, amikből rekonstru­álni lehetet volna és lehetne a jelenben is a kertségek mindennapi életét, ille­tőleg a kertségek, a kertgazdálkodás népéletbeli jelentőségét, hatását, formáit. Ez a rekonstrukció főleg azokra az időkre vonatkozóan lett volna nagyjelen­tőségű, amelyekre nézve - kevés adat, levéltári anyag hiánya miatt - nem bí­runk megfelelő ismertetéssel, feldolgozással. Kövér Gyula ugyan kivonatosan közölte a Homokkert 1819-ből, illetve 1842-ből való, de lényegében korábbra utaló (1787-re) artikulusait, de ez a közlés - éppen kivonatoltsága következté­ben, alkalmatlan volt arra, hogy belőle a kertközösség mindennapi életére vo­natkozóan támpontokat kapjunk. 14 Hasonlóan majd teljesen érdektelen ilyen szempontból az is, hogy kiragadva, összefüggéseik nélkül, csak az érdekessé­gekre figyelve közölte a homokkerti kertgazda, valamint a „pajta csősz", azaz a szőlőcsősz eskümintáját. 10 A kertségek közelmúltbeli mindennapi életéről több jó leírással is bírunk. Maga Kövér Gyula is, a Homokkertről szóló könyvében is számos jó leírást nyújt (például az „álló" kerítésről 16 ; a számadásokról, amik önmagukban is nagyon árulkodóak 1 '; az állandó lakhellyé alakulás folyamatáról 18 ; stb.). De különösen életmódbeli mozzanatokról tájékoztatott másik, tartalmilag egyene­sen a régi (az 1870-1900-ig terjedő időszak) kertségek, főleg a Homokkert belső életével, mindennapjaival foglalkozó munkájában. 19 Még az sem zavaró, hogy szépirodalmi formában, irodalmi rajzokban, rövid életképekben, elbeszé­lésekben bizonyos nosztalgiával, patetikusan és eléggé naiv módon írta meg emlékeit. A debreceni kertségek életének, életmódalakító hatásának bemuta­tására mi is tettünk egy szerény kísérletet a kertségek iratanyagának ismerteté­sekor. 20 Alapul az ismertetett iratanyagot vettük, főleg pedig a véleményünk szerint idevonatkozóan legbeszédesebb számadásokat. Tekintve, hogy mind az iratanyag, mind pedig a feldolgozások csak a kert­ségek legutóbbi, 1860-1910-ig terjedő időszakára nyújtanak elégséges felvilá­gosítást, szükségesnek láttuk, hogy a korábbi viszonyokat is ismertté tegyük. Népünk ezen ősi közösségi gazdálkodási formájának, szervezetének jobb, a hétköznapok, az életmód ismeretéig leható feltárását véleményünk szerint a debreceni kertségek alapszabályainak (articulusainak, punctumainak) közre­adásával biztosíthatjuk leginkább. Átvizsgálva a rendelkezésünkre álló arti­culusokat megállapítottuk, hogy azok egymás másolatai. Ujabb articulusok ké­szítésekor a régebbieket vették alapul, azokat szinte teljes egészében, szó sze­rint lemásolták, csupán az elkerülhetetlen adaptációkat szőtték bele az új szö­vegbe, így jártak el új kertségek létesítésekor is. Az új kertség részére valame­lyik korábbi kertség ugyancsak másolás útján keletkezett alapszabályát vet­ték alapul és másolták le. Éppenezért indokoltnak látszott a legrégibb arti­culust megkeresni és azt közölni. Ez, a jelenleg ismert legrégibb debreceni 14. Kövér György A Debreczeni Homokkert i. m. 11-12. 15. Uo. 13-14. 16. Uo. 15. 17. Uo. 17-18. 18. Uo. 19-32. 19. Kövér Gy. Életképek i. m. több helye. 20. Dankó Imre: A kertségek iratanyaga. In: Komoróczy Gy. (szerk.:) Helytörténeti forrá­sok i. m. 376-381. 374

Next

/
Thumbnails
Contents