A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Dankó Imre: Adatok a debreceni kertségek életéhez (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat)

hiányossága, hogy nem fordítottak gondot az iratközlésre, amikből rekonstruálni lehetet volna és lehetne a jelenben is a kertségek mindennapi életét, illetőleg a kertségek, a kertgazdálkodás népéletbeli jelentőségét, hatását, formáit. Ez a rekonstrukció főleg azokra az időkre vonatkozóan lett volna nagyjelentőségű, amelyekre nézve - kevés adat, levéltári anyag hiánya miatt - nem bírunk megfelelő ismertetéssel, feldolgozással. Kövér Gyula ugyan kivonatosan közölte a Homokkert 1819-ből, illetve 1842-ből való, de lényegében korábbra utaló (1787-re) artikulusait, de ez a közlés - éppen kivonatoltsága következtében, alkalmatlan volt arra, hogy belőle a kertközösség mindennapi életére vonatkozóan támpontokat kapjunk.

14 Hasonlóan majd teljesen érdektelen ilyen szempontból az is, hogy kiragadva, összefüggéseik nélkül, csak az érdekességekre figyelve közölte a homokkerti kertgazda, valamint a „pajta csősz", azaz a szőlőcsősz eskümintáját.

10 A kertségek közelmúltbeli mindennapi életéről több jó leírással is bírunk. Maga Kövér Gyula is, a Homokkertről szóló könyvében is számos jó leírást nyújt (például az „álló" kerítésről

16

; a számadásokról, amik önmagukban is nagyon árulkodóak

1

'; az állandó lakhellyé alakulás folyamatáról

18

; stb.). De különösen életmódbeli mozzanatokról tájékoztatott másik, tartalmilag egyenesen a régi (az 1870-1900-ig terjedő időszak) kertségek, főleg a Homokkert belső életével, mindennapjaival foglalkozó munkájában.

19 Még az sem zavaró, hogy szépirodalmi formában, irodalmi rajzokban, rövid életképekben, elbeszélésekben bizonyos nosztalgiával, patetikusan és eléggé naiv módon írta meg emlékeit. A debreceni kertségek életének, életmódalakító hatásának bemutatására mi is tettünk egy szerény kísérletet a kertségek iratanyagának ismertetésekor.

20 Alapul az ismertetett iratanyagot vettük, főleg pedig a véleményünk szerint idevonatkozóan legbeszédesebb számadásokat. Tekintve, hogy mind az iratanyag, mind pedig a feldolgozások csak a kertségek legutóbbi, 1860-1910-ig terjedő időszakára nyújtanak elégséges felvilágosítást, szükségesnek láttuk, hogy a korábbi viszonyokat is ismertté tegyük. Népünk ezen ősi közösségi gazdálkodási formájának, szervezetének jobb, a hétköznapok, az életmód ismeretéig leható feltárását véleményünk szerint a debreceni kertségek alapszabályainak (articulusainak, punctumainak) közreadásával biztosíthatjuk leginkább. Átvizsgálva a rendelkezésünkre álló articulusokat megállapítottuk, hogy azok egymás másolatai. Ujabb articulusok készítésekor a régebbieket vették alapul, azokat szinte teljes egészében, szó szerint lemásolták, csupán az elkerülhetetlen adaptációkat szőtték bele az új szövegbe, így jártak el új kertségek létesítésekor is. Az új kertség részére valamelyik korábbi kertség ugyancsak másolás útján keletkezett alapszabályát vették alapul és másolták le. Éppenezért indokoltnak látszott a legrégibb articulust megkeresni és azt közölni. Ez, a jelenleg ismert legrégibb debreceni 14. Kövér György A Debreczeni Homokkert i. m. 11-12. 15. Uo. 13-14. 16. Uo. 15. 17. Uo. 17-18. 18. Uo. 19-32. 19. Kövér Gy. Életképek i. m. több helye. 20. Dankó Imre: A kertségek iratanyaga. In: Komoróczy Gy. (szerk.:) Helytörténeti források i. m. 376-381. 374