A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

A régi templom tégla-építmény, téglái 0,26-0,13-0,05-nyiek. A lőrézsidomú ablakok fölött köröskörül dudorodó tagozat fut körül, fölötte pedig kerekdeden végződő ablakok vannak, melyeken р. o. délről a kőragasz alatt némi karima látszik, talán a régi kettős ablaknak nyoma, a hol t. i. a középoszlop hiányzik. A csatári templom északra meg van toldva, csak a déli oldalon levő mostani bejárásnál van egy, alul szélesebb pillér, mely a régi, csekély hosszúságú templom kiterjedését mutatja; a többi újabb toldat; valamint csak a torony körül és a pillérek nyomaival látni lehet, a mi egymaga az ősrégi egyházról tanúskodik. Csatárról Tóttelekre

177 mentünk át, itt is állott a XIV-dik században templom, de ez mint kathol. egyház a XVI.-dik század közepén szűnt meg és csak 1788-ban eleveníttetett fel. A mostani szentegyháza a falun kívül egészen új, figyelmünket egyedül a csúcsosan rajzolt Sz. László képe vonta magára, de mivel nagyon magasan lóggott, ki nem vehettük nem-e Várad képe az, mely a háttérben faczölöpökkel erősítve és víztől környezve fordul elő. Van még egy Krisztuskép, melyet 1826-ban Bornemissza István ajánlott fel; itten csak azért hozzuk elő, mert: Pinxit Jacobus Goetz, ki valószínűleg honi művész volt.

178 Közeledtünk Siterhez

m a mely helység egy alacsonyabb térséget elfoglaló régi belső tó, vagy nagy posvány fölött gyönyörű hegységet tetéz, és újabkori Vayféle várával,

180 és a régi templommal valóban sokat mutat. A reform, pap itten Séra Ferencz úr, ki már tiszavidéki utamból ismert és nagyon szívesen fogadott. E templomnak e századbeli nagy hírnevét mindenki ismeri, azért is legelőször a szentegyház régészeti leírásával foglalkozom, s későbben falképeit magyarázom.

181 A templom alapja, mint ezt Storno barátom felmérte, ez: a templom belső hossza 19 m, ugyanannak falai 1,27. A nyugati belső faltól 10,45 m-nyire kiáll mindakét oldalról egy 0,75 ctnyi fal, a mely 0,75 ct széleséggel számít, és ezen hátsóbb résztér a déli oldalon két románkorú kettős tölcséralakú ablakkal bír; a választó faltól egészen a diadalívig 7,72 mt. és semmiféle ablakot nem tüntet fel, a mint az újabb kijárást kivéve az egész északi oldalon ablak nem volt. A 0,95 ctm. diadalíven túl, a melyen t. i. három befelé lépcsőzetesen 0,28 ctimnyi tágulással huzatik össze és így 0,69 ctm. nyílással az oltárhelyre hagy nézni, 2,85 ctimnyi félátmérővel rendelkeznék, ha a körnek fele, két oldalán egyenesen 1,27 ctmnyire tovább nem húzódnék és maga a félgömbú szentélynek ürege 4,12 ctmnyi hosszasággal nem bírna. E kerekded oltárhelyen a Sz. háromság tiszteletére három románkorú ablak foglalt közepetáján helyet, melyek azonban festményeikkel együtt bevakoltatok. Pillér csak a diadalívnek, és a választófalnak erősítésére használtatott, és ezek a falból egyenesen állottak ki, a templom falának nyugati részén pedig egy-egy kaj szánul álló pillér foglalt helyet. A torony 1,48 ctnyi falaival a templom elé van építve. A nyugati oldalon levő bejárás csak 1,27 ctnyi szélességű, belül a falban a két oldalon 1,27 ctnyi ülőke van, a templomba való bejárás pedig 2,38 ctm. teszen, míg ugyanazon a falon felül egy kerek záradékú hosszúkás ablak látható. így a mint e templomot az újításokat mellőzve tekintetbe vesszük, látni lehet, hogy sokban, főleg a zalai templomokat vévén szemügyre, melyek talán épen a szegénység miatt nem lettek változtatva, mint a földig lerombolt péczeli reform, egyház, 177 Tóttelek - ma Táutelec 178 Jacobus Goetz, nem ismeretes, feltehetően vándorfestő. 179 Siter - ma Sisterea 180 Azaz barokkos vadászkastélyával. 181 A falképekről részletes ismertetést ad maga Rómer. (Rómer: Régi falképek... 135., továbbá Bunyitay III. 297-99., Radocsay 207. 329