A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
a mint a hássági 1 * 2 stb. a legrégibb korban a kezdettől fogva építtetett románkoriak úgy hosszabbíttattak meg az újabb, hosszabb résznek hozzávaló toldásával, a mint későbben a reformatio alatt, főleg az északi oldalakhoz adattak nagyobbitás végett toldások egyik, vagy mind a két falnak kitörésével. Ablak is azért nincsen a szentélyhez közel levő részben, mivel az apsis úgy is alacsonyabb levén a rövid hajónál, annak ablakai, mint románkorúak sokkal magasabbra alkalmaztattak, mint azt az ábrányi templomoknál észrevehettük! Egyes részleteket vévén tekintetbe, látjuk, hogy a téglaépítmény téglái 0,35-0,140,05 ctméteresek, de vannak 0,27 ctm. hosszúak is. A kerek arco triumphale felső része leszelt, hogy az oda alkalmazott orgonának helyet adjon, különben az orgona széknek alja, a hol t. i. néhány ülőnek is van helye mutatja azon régibb festést, melyhez falusi asztalosaink annyira értettek. A falak mindenütt igen vastagok, sőt az öregebb lakók azt állítják, hogy délfelé a mostani székek mellett a fal kong, mivel ottan hajdan egy följárás volt. A hajóban az északi oldalon a boltozásnak a góth korszak hajdani maradványának némi nyomai tűnnek fel; de az ottan észrevehető tetőzetes bejárást újabb toldásnak kell mondanunk. Ha fennebbi állításunk igaz, és a templom nyugat felé terjedő hajója az eredetinél újabb, a toronynak is átmeneti korszakúnak kellett lennie, amint a templom nyugati részén létező hármas régi ablak bemeszeltetése daczára megmutatja; s így a torony nem is ezen a helyen állott hajdanta, hanem ottan a közepe táján, déli oldalán lehetett feljárása, a hol a kongás hallatszik. Ennyit jegyeztem meg a régi építményről, és azt a mit Hunyadi a régi képekről, valamint az itten létezett pogány templomról, Cittereáról (Sitterről), Thammus síratásáról a „Keresztyén Archivarius"ban (Vácz 1794.4°, 8 V0 ) írt, itten mint régen felülhaladott pontot, el is hagyhatjuk. Sokkal inkább érdekel az, amit a maga idejéhez képest annyira felvilágosodott - és e templom korát helyesen felismerő Lugossy Jósef tanár úr Siter képeiről, az „Akadémiai Értesítőben" VIII. évfolyamának 1849. februáriusi számában közzé tett, s amit magam is ennek nyomán, „Régi falképek Magyarországon" czímű munkám 135. és kk. 11. közlöttem. E képek leírása után indulva természetesen azt tettem fel magam is, hogy e helyen régibb templomnak, mint a régi képek alapjának is kell léteznie, - és azonnal Storno társammal elkezdvén a fal lehámozását, melyeket a derék pap - és hazafias egyházi tanácsa az engedélyt megadni szíveskedett, láttuk azt, hogy mind igaz, és helyes az, mit majdnem harmincz év előtt Révész és Lugossy urak itten szemléltek. ,KI A vastagabb mészrétegnek köszönhettük azt, hogy a kéreg, melyet jelenleg legalább harmadszor lefejtettük, olyan könnyen levált alapjától, de a festést is, természetesen, nemcsak a meszelés által, de a hámozás által is mindég többet vesztett. A festés maga azonban még így is olyannak mutatkozott, miszerint, a mit most alig lehetett eszközleni, szándékunkban megerősödtünk, miszerint a hámozást folytatjuk, és a vendégszerető lelkésznek szívességét újonnan igénybe vesszük. A minket annyira csaló várra és tornyára is egy pillantást vetettünk, de azt hallók, hogy ezt a régészetet kedvelő Vay Ábrahám uraság 1848 körül emeltette, és hogy csegei és sárospataki kastélyaihoz némileg hasonlít. Hogy ezen várnak alapja, valamint a közelfekvő, most Farkas urasághoz tartozó többi épületek is hajdan ezen megye nagy részét bíró gf. Csáky családhoz tartoztak, 182 Hásság - Haschagen (volt Nagy-Küküllő vármegye) 183 Hunyadi Szabó Ferenc: Keresztyén Archivarius I—II. (Vácz, 1794.) Hunyadi mezőtelegdi születésű tiszántúli ref. püspök (1791-95.) Főleg iheológiai munkássága ismeretes. Révész Imre (1826-1881) ref. egyháztörténész, az MTA levelező tagja, a debreceni ref. Kollégium tanára és könyvtárosa. 330
