A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

reform, templom, a mely nemcsak hogy egészen keletéit, de szentélye, a mint kell alacsonyabb is. A diadalív egyszerű, kerekded, a szentély zárása egyenes. Keletfelé az ablak keret ívvel záródik. A régi ajtók befalazvák, de fölöttük még a hosszúkás kerekívű ablakok, a papi szék és a volt pastophorium nyomai megvannak. Belül még a hangfogó a cathedra fölött elég díszes festésű, és valamint a magasabb állvány úgy a megfelelő chorus eleje is régi magyaros házi ipar eredménye. A torony újabbnak látszik és rézsút álló pillérekkel ékeskedik. A téglák 0,250,13-0,05 ctmnyiek. A templom kicsinynek és igénytelennek látszik, de azért mégis figyelemre méltó! A falu előtt Diószeg felé egy dombláncz terül el, és a szőlőkben két, tovább egy halom látszik. Vájjon kunhalmok-e ezek. Alább az országút mellett volt egy csárda, melyet talán a bele vésett pincze miatt Lyukas-halomnak hittak! Tovább e halmok a hegylánczon folytatva látszanak, és ezek a vizsgálatot meg is érdemelnék.

174 Székelyhíd

1

'

0 előtt, északról jőve két nagy gát van, közepette pedig elég széles árok látszik. Mondák, hogy innen a vizet a malomra vitték, azt hiszem inkább halastavak lehettek. Sokat tettem fel a Székelyhidai várról, de valamint ez bástyáival, úgy az újabb jezsuita féle ablakokkal ellátott nagy templom kívácsiságomat fel nem ébresztették. III. közlemény. Július 10.-én Storno Ferencz barátommal ismét útra keltem. Elhagyván szokott országutamat, a bihari hágón át egyenesen Csatárnak™ tartottunk. Itten a catholicus templom egészen új; fordultunk tehát a helység közepe táján, kissé emelkedettebb helyen fekvő református egyház felé. Ennek nyoma már 1333-ban található, mikor e helyen, ezen püspöki mezővárosban már plébánia állott, de a megyei névtár szerint 1556-ban meg is szűnt. De azért, hogy ezen templom már a XIV-dik század első harmadában állott, távolról sem következik, hogy románkorú ne legyen alapja, vagy is, hogy azt az árpádi korszakba vissza ne lehessen vezetni; mert valamint a szentélynél úgy a templom déli oldalán is még látni lehet a kerekívű, vagyis románkorú ablakokat. Meglehet, hogy e helyen is kissé korhadott e templom, a miért nemcsak a gothizálásnak, de az újabb értelmetlen kornak is látszanak nyomai, mert az egyház szélesebbé is lett, a szentélyhez egy részlet hozzáépült, a meredek oldalú tornyot egy ízléstelen vöröshagymás sisak váltotta fel. Hajdanta e toronyba való bejárás csúcsosra háromszegú volt, de ezt egy részben téglával berakták, úgy mint a torony északi részénél lévő szűkebb bejárást is. A hajdani paradicsom, ma szegények házában levő padok fölött csúcsívek láthatók, a belső, vagy is a templomba vezető nyugati ajtó hármas nyomott csúcsívű. A torony ablakai alól háromoldalról lőrézs formájúak, tetejük keresztbe alkalmazott téglákkal egy háromszögnek két oldalát képezik. Fölötte a nyugati oldalon követ látnak, melyen ez áll: EPI LOOJ СГ C^T" )r~ f\l ami a

^

ar 1007, akár 1097 akarjon lenni, hamis, és így mindenesetre másképpen lesz olvasandó, mert lehet, hogy a torony javíttatása 1807-re esik, amit a história domusból kellene megtudni! 174 Ottomány korabronzkori kultúra-névadó lelőhely. (Roska Márton.- Ásatások az ottományi Várhegyen és Földvárban. Dolgozatok a M. K. Ferencz József Tud. Egyetem Archeológiai Intézetéből. VI. 1930. 163-77.) 175 Székelyhíd - ma Sácueni A várat 1460-ban építtette a Zólyomi család. Temploma eredetileg gótikus (Bunyitay III. 317-21.) A jezsuita, azaz barokk stílus Rómer idejében nem számított történeti stílusnak, becsülendő műemléknek. 176 Csatár - Hegyközcsatár - ma Cetariu Bunyitay az 1007-et 1667-nek tartja. (Bunyitay III. 214.) 328