A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

lyet, Nyárszeghnél kőfalakat említettek és két halastavat, melyek hajdan a ft. káptalan birtokához tartoztak. Bikácson még régi harangok is vannak a kútban eltemetve; eddig ez rege; de úgyhiszem, hogy idővel ezeket is fogják kihalászni - ha, a mint lehet, - csak ugyan ottan vannak. II. szakasz. Máshonnan, főleg a Vasárnapi Újságból vett régészeti helyek rövid említése.

w Bajom várat

148 a „Sárrét régiségeinek" közlője írja le a Vas. Ujs. 1858-ik év 395. lapján. Eredetét nagyon réginek mondják. Sértetlenül állott volna II. Ulászló királyig, de akkor Dózsa seregeinek esett áldozatul. 1527-ben újonnan felépítették és 1566-ig volt a Bajomy család birtokában, míg ez ki nem halt. 1612- után e várt pusztán hagyták, ma pedig csak helye látszik. Ásatások alkalmával találtak drága mívű fegyvereket, sarkantyút stb. de ezek későbbi időből valók. Ugyanezen Bajomról szól Osváth Pál is: Sárréti járása, 497-ik és kk. lapokon. Itten a többi közt azt is mondja, (503. 1.) a bajomi vár nagy valószínűséggel a többi (bihar) megyei várakkal 1712-ben gróf Lövenburg, váradi várparancsnok által azért rontatott le, hogy az elégületlenek abban is meg ne fészkelhessék magukat. Kornádi mellett a Telki pusztán, mint Böszörményben hallottam, templom helye van. Vájjon nem ugyan az-e a mit az Irázi pusztán templom-helynek mondanak,

149 mit Possák káptalani mérnök úr is látott ugyan az Ér szabályozása-féle munka alatt, de le nem rajzolt, a miért korát nem is tudom meghatározni. A Kis-rábéi Korhány.™ A Vasárnapi Újság (1858. és 511. lapján) Papp Zsigmond említi, hogy a Várad felé haladó török sereg a Törökhalmon ütötte fel sátrát és meg is verekedtek a magyarokkal, és azon dűlő elmagyarositva máig is Кот/гшгу-пак, melyet némelyek a szlávos Kurgan-tól akarnak származtatni, nevezik. A Sápi várt

151 említi a Vasárnapi Újság 1858.ik szám 139. lapján. írója Papp Zsigmond, ki mondja, hogy e helységtől nyugaton dombos helyen egy vár helye látszik, és hogy ezt Gyula várának nevezik .... Legközelebb a vasút töltése alkalmával történt ásatások következtében a várrom alatt erős, terméskőből készült bolthajtásos üregre találtak, melyben katonai kazama147 Tkp. az „első közlemény" II. szakasza. A Vasárnapi Újság sárréti cikkeit Papp Zsigmond írta. Rómer mindegyik közlemény kivonatát saját véleménye hozzáfűzésével adja. 148 Bajom - Biharnagybajom (Hajdú-Bihar megye, püspökladányi járás) A bajomi várra: Jákó 203., Györííy 502., Szűcs Sándor: A bajomi vár (Püspökladány, е. п.), Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez. I. m.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. (1973) 49-60. és Módy Gyögy. Adatok hódoltságkori jobbágyságunk életéhez. I. m.: Bajomi krónika (Szerk. Dankó Imre, Biharnagybajom, 1973) 65 s köv. 149 Bunyitay is említ az irászi pusztán (ma Újiráz, Hajdú-Bihar megye, berettyóújfalusi járás) egy templomalapot, amely a Sebes-Körös szabályozásakor megsemmisült. (Bunyitay III. 241-42.) 150 Kis-Rábé, ma puszta Nagyrábé mellett (Hajdú-Bihar megye, berettyóújfalusi járás) 151 Sáp (Hajdú-Bihar megye, berettyóújfalusi járás) K. Nagy is említi, de feltehetően ő is a Vasárnapi Újságból veszi az adatait. (K. Nagy: Biharország II. 148.) 324