A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

tákra, sírboltokra, nyilakra, karddarabokra akadtak, melyek mind az őskorból valók,a csontvázak közt egy rendkívül nagy emberi csontváz vonta magára a figyelmet .... fejénél egy roppant kerületű fekete cserép hamveder, kard, nyíl, kopja hevert; a munkások egyike a hamvvedret kár hogy összetörte; továbbá találtak itt régi pénzeket, ékszereket, boglárokat stb. stb. A köveket a vaspályái épületbe rakták . . - Az egészből látni, hogy itten, vagy olyan halommal van dolgunk, a melyen sok a kő mint Bakson - vagy hogy ezen ősrégi pogány halmon, későbben középkori vár emelkedett? - Archeológiai észlelet nélkül aligha lehet e helyen boldogulni! Ugyanottan és ugyanazon szerzőtől származik a 207.ik lapon álló: II. Sápi templom, vagy várkastély? melyet víz folyt körül. Sápról mint nem bihari, hanem ehhez közel eső helységről szól Osváth Pál „Sárréti járás" czímű munkájában is. Tetétlen

152 nem tartozik ugyan szorosan a Bihar megyei Sárréthez, mivel azonban nagyon is határos, megemlítjük, hogy erről a Vas. Újságban 1858. 291. lapján írt Papp Zsigmond, ki midőn e helység újabb történetit említi, mondja, hogy e község mai kellő közepén van egy halom, mely főtáborhelyül szolgált. 1686-ban leégették a törökök a falut, és csak néhány kődarab, mi a templom falából megmaradt, tanúsítá, hogy hajdan itt népes helység állott. A halomtól csekély távolságban délre ma is láthatni némi nyomait e templom romjainak. Tetétlen lakosai csak 1790. kezdték ismét e pusztaságot lakni. Többet e templomról nem mond Papp, meglehet, hogy a vizsgálat többet fog eredményezni. Zeleméren

153 Debreczentől egyórányira H. Böszörmény határában, a hasonnevű pusztán van egy csonkatorony romja, melyről, mint V. Gy. bíró állítja, azt tartják, hogy itten falu és vár volt. A történelmi adatok csak a 16. század hetedik tizedétől szólanak. A fenálló rom pedig a bejárás fölötti csúcsíves ablakkal és a három osztályú esvetős pillérekkel, valamint a hátul látható szentély maradékkal csakugyan egy hajdani, meglehetősen nagy templomról tanúskodnak. Az eléggé sikerült képet 1. Vas. Ujs. 1860-ik év 569. lapján. II. közlemény.

m Kevéssé javulván az idő és így a különben oly borzasztó utak is, máj. 24. jószágfelügyelő és főmérnök úrnak társaságában indultam egyenesen észak felé. Elhagyván az ország út mellett fekvő egyházakat, csak azt sajnáltam, hogy több helyen a hitújító urak találtak annyi pénzt, miszerint a régi, annyira érdekes templomokat lebontván újabb, alig valamit mondó imolákat

155 építettek; de még ezen valamivel jobb úton is kezdtem érteni azt, hogy a Felső-Bihar megye lakói kívánni kezdik 152 Tetétlen (Hajdú-Bihar megye, püspökladányi járás) 153 A templomot 1939-ben Csiha Antal és Sőregi János megásatta. (Sőregi János: A hajdúböszörmény-zeleméri középkori templomrom alapfalainak feltárása. Déri Múzeum Évkönyve 36. 1939-40. 127-133.) A településre: Módy György.- Hajdúböszörmény és földjének története a XIII. sz-tól a hajdúk letelepítéséig. I. m.: Hajdúböszörmény története (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1973) 29-61. 154 Innen ismét saját útjairól ír Rómer. 155 Imola: tkp. templom 325