A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
egy része egyenközű az előbbi irányával, a szögletvonalak pedig ÉNy-nak és Ny. Északnak egyenetlenül törőek. Elkezdvén a délkeleti oldalon, ennek hossza kerek lépcsőzetig 6,35, maga a lépcsőház 2,90 méternyi - az északi fal 4,6, Ény. 5 m; Ny. déli 3,35, D. Délny. 7,35, Déli 10,40; mi az egésznek szabálytalanságáról tanúskodik. A keleti oldalon az újabb ajtó az alsó boltozatokba vezet, ott lehet a szokásos mélyded henger a keskeny szájjal, a hová a vár leggyúlékonyabb és legveszélyesb portékáját rejtették el. Oda jelenleg nem juthattunk, mivel a kulcs a bérlőnél volt. E bejárástól jobbra van a keleti oldalon a kerek, tornyocska alakú lépcsőház, a melynek ajtaja fölebb van, mint az alsó párkányzat, innen a toronyka keskenyedik az emeletnyi lőrézsekig, itten ismét keskenyedés vehető észre és csúcsos tető által végződik be. Ezen lépcsőháznak belső területe teszen 1,80 métert, a fal vastagsága 0,60 centim., ugyanannyi a lépcsőé is, míg a forgó, mely körül a keskeny lépcsők felfutnak, 0,42 centiméternyi. Eme rész lehetett legtávolabb a lövegektől, minthogy még e kerekded feljáráson felül is vannak a falban alkalmazott lépcsőzetek, melyek az újabb beosztású, egyes hajlékokba vezetnek. Alul a déli oldalon egyes, felül pedig a tetőzet alatt kelet-déli és nyugaton még mainapon is használatban levő, alul a felhúzott zsákoknak átmenetet engedő, különben deszkából készített házikókul, egyes nyílások kiugrókul szolgálnak. Az újabban kivágott és kőragaszos nagy ablakokon kívül, látni lehet a több sornyi négyszögletes lyukakat, melyek vagy az építésnél állás-tartókul, vagy a kívülről ilyen magasságban használt fafolyosók gerendázatául használtattak. Nem lehetett még más észrevételeket nem tenni; így a déli részen, jó magasan egy egyenoldalú háromszögnek két csúcsos oldala, talán valami tetőzetnek kajsza oldalai látszanak? vájjon nem volt- e emitt is egy felhágó? Továbbá: ugyanitten a tetőtől felfelé a mai alsó felhúzótól a fal egyik szakától a másikig, kővel párkány ózott, mintegy lépcső alakú kajsza vonal, észrevehető; és végre azon egyenközű horzsolás, melyet e falon és a többin is, kivéve az északit látni lehet - bizonyosan a zsákoktól, vagy azokat tartó deszkaaljtól származik! Van még e falból egy másik, elég magasan fekvő kiugrás, mely alkalmasint kiürítésre, vagy a konyhavíznek kiöntésére szolgálhatott. A belső felszerelés és a régi donjon-ok szerinti rendes felosztás hiányzik, elvittetett és az újabb üzletnek engedett helyet. Mindazonáltal a belső tért is említhetjük e helyen, mivel Nyiri mérnök úr szíveskedett társasága egy részével ezt felmérni. Ezután indulva, van alul elég mély dongaboltozat; ennek fenebbi része két boltozatos és ugyanannyi üreges térre van felosztva, és felül egyenesre kipallózva. Itten méretvén a fal belsősége, minthogy a lépcsőházra 2,40-nyi tér jut, kezdvén a keleti falnál a belső térség ez: 10,30, az északinál 3,40; az ÉNy-tinál 4,30, a közelebbinél 3,20, a Nydélinél 5,60, a délinél pedig 8,60 méter. Egy emelettel felébb a fal csak 1,13 - még felébb 1,10 m itt. S így az építészet törvényei nyomán úgy látni, hogy a falak felfelé mindég kevesebbé nehezednek az alsókra, maguk a térségek pedig ugyanazon törvény szerint növekednek! Említtetik e hírneves torony Osváth Pál úr Sárrét-leírása czímű munkájának 421. 1. is, a hol a jegyzetben ez áll: Kerezsszeg város (mely a Figyelmező 1870.ik évi folyam 597-ik lapja szerint) 1654-ben is ref. hitű magyarokból állott, a rom környékén feküdt. Ezen vár rom - mely Katalin várnak is neveztetik - a község és a böszörményi erdő mellett van. 1 ' 1 ' A vár helye U idomú, sánczának szélessége 10 öl, melyen belül, hogy kőfal állt bizonyítja az 1829-ben is létezett egy öl vastag faldarab. A vár udvarának szélessége 36-40, hossza pedig 60 ölnyi volt. Az 1801 óta magtárul használt torony hatszögletű. A kik Kun László király történetét tudják, megemlékeznek arról is, hogy ő 1290ben prope castrum Kereszeg, a Körösszegi vár mellett a kunoktól megöletett, és amint mondatik, Csanádon eltemettetett. (Chron. Thuróczi II. 81. ik fejezet.) Vájjon ugyan143 Bunyitay szerint nem a várat, hanem a községet nevezik a pápai tizedjegyzékek „SzentKatalinfalvának" vagy „Szent-Katalin-Asszonyfalvának". (Bunyitay III. 371.) 322
