A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Kerezsszegré mely t. i. feltűnő és messzire ellátható tornyával együtt mai utazásomnak főczélja volt. Keresztszeg régibb térképek szerint, Kerezsszeg vagy talán leghelyesebben Körösszeg, valamint majdnem minden nagyobb birtok Biharban, amely a papoké nem volt, az akkor igen hatalmas Csáky grófok családjához tartozott. Véleményem, miután magát a rendetlen hatszögű tornyot, és annak a Vasárnapi Újságban Irinyi Sándortól I860 év stb. oly híven lerajzoltatott Délnyugati részét láttam, csak azt mondhatom, hogy ez vizes árkaival ős falaival más nem volt, mint a Körös, akkor itten közel folyt ágától elnevezett erős vár, melynek még ma legnagyobb részében fennmaradt falai és felhágói egyedül annak köszönhetik ily ép létüket, mert tetőtől talpig magtárnak kiadattak és használtatnak is. Azt hiszem, mivelhogy itten a régi Körös szeget képezett, e vár helyesen Körösszegnek neveztetett el, éppen úgy, amint a régi kidüléseket az erdők-részeiről BakonyAlma-Nyárszegnek, vagy a vizektől a Dunaszeg, e megyében pedig Sár (posvány) szeg. Malomszeg stb-nek elneveztettek. A vár maga erdő közepette fekvén, hajdan nagyon erősített fészek lehetett, mivel a messzeható posványoktól, folyóvizektől és vizes árkoktól volt minden oldalról körülvéve. Az egyházi építészetnek semmi nyomára nem akadtunk, sőt vezető társammal igen igen örültünk, midőn Böszörményből a pap úr kalauzolása alatt egy egész társaság, köztük pedi Nyiri István, gépész-mérnök úr nemcsak eljött, hanem a mérésekben hasznos részt is vett. Hogy magunkat az erdőtől részben körülvett területen kiismerjük, szükséges, hogy azt, a mint a gátonyokat és vizes árkokat szemeinkkel, vagy közelítőleg lépteinkkel is mértük, leírjuk. Az erődített vártorony az elég magas part északi oldalán fekszik, s így már magában véve egyházi építmény nem lehetett. Vannak ugyan még némi falmaradványok, melyek legmagasabbak a nyugati oldalon, ahol a toronytól 4.90 mnyire, 1,25 m. szélességben - ezen idő szerint 2 m-nyire fenállanak, és amennyire meggyőződtünk, kétféle egymás elé szorosan ragasztott falból és faltöredékből emelvék, úgy hogy azt kell hinnünk, hogy e várkerítés, melynek jellege a felsőbb részekben fen nem maradt, a későbbi bombázók és ágyúk ostromai ellen így készült el. Egyébiránt a falak vörösre égetett 0.26-0.12-0.05-nyi téglákat tartalmaznak. Vastag, fehér kőragasszal; miért is csoda, hogy messziről a régi részek vöröseknek tűnvén fel, nem e színtől Vörösvárnak, hanem inkább a folyóról Körös-szegnek neveztetett el! E helyen tehát a fal legjobban látszik meg, de nyomai vannak az egyenes sarkain törött és két oldalról még romjaiban feltűnő 12.80 m hosszú déli falnak, amely a torony ellenkező falától mintegy 23 méternyire van, továbbá a keleti oldalnál levő, melynél a mai őrnek házikója áll, és az egészen záró, északi falrom. Ez lett volna a belső kerítés; de egészen kívül a terjedelmes, bizonyosan átalakított erőd még más védelmi művekből is állott. így körülfogja e védfalat egy igen mély földbástya, mely előtt szemmel mérve egy mintegy 18 méternyi, hajdan a Köröstől táplált víztömeg foly körül, úgy, hogy jelenleg csak a déli vonal előtt lehetett szárazon a belső várba jutnunk. E helyen pedig, mintegy hozzávetőleg a zátony kajszasága 5 métert, a talapzata, egykor a víznek tükre 10 métert és a túlsó parton a felmenet hasonlólag 4 m tenne. A belső vár előtt az udvar, mainapon csak földsáncztól és vízi ároktól védett térség fekszik, a hol csak egy helyen lerakott kákán tudtunk belsejében jutni. Mainapon a név-adó Körös méllyebbre tévé veszélyes kanyarításait, míg itten csak a Holt-Körös nyomai láthatók. Az egésznek mintegy a magvát és messzelátóját teszi a 18 öl magas hét emeletes torony (Vas. Ujs.) Mérnökünk ezt 24.30 méternyinek tartja. Kívülről, miért, vagy miért nem, de alkalmasint a terep alapja miatt e torony csak a keleti és déli oldalakon egészen egységes és derékszögű. Északon és nyugaton csak 142 Kerezsszeg - Körösszeg - ma Cheresig {Jakó 285-86., Györíty 637-38.) 21 Déri Múzeum 321