A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Egyébiránt többet hoz elő a telegdi apátságról és kolostoráról Rupp: МО. Helyrajzi Története III. 171. lapján is. 1879 ápril 29.-én Váradról indulván az első megállapodás Szentandráson

137 történt a plébános úrnál, ahol a legszebb román ingvarrásokat volt szerencsém láthatni, de nemcsak itten, hanem Vizes-Gyárzban

138 is, épen a béreseknél lehet a gyönyörűen hímzett és subrikolt mintákat észlelni, melyeknek majdani elveszését már előre kell sajnálnunk. De, nemcsak e tekintetben remekel a nép, hanem bámulatosan olcsók és a czélnak megfelelően azon, gyékényből font és asztalosilag elkészített parlagi szoba- és pitvar mobiliák,

139 melyek Szalacsról és vidékéről származnak. Milyen kár, hogy már a Fertő vidéken, melyen egész magyar faluk az efféle fonásból és szövésből éldegéltek, e mesterség meg kezd szűnni, mivel a lecsapolások és árokhúzások következtében az anyagot messziről kell hozni -, mert ezt mesterségesen sehol sem termesztik! Pedig milyen olcsó és időtálló ezen ipari czikk, a mely a gyékényeket tekintve leginkább az asszonyok kezében van. És minthogy a nép barátjának semmiről sem szabad felejtkeznie, vegyük csak azon kezdetleges művészi nyilvánulást, melyet az ablakok és ajtók, a küszöbök és a falak aljai díszítésében látunk; és ha bírja, mondja meg valaki, hogy a mi népünkben nincsen eszéhez, és tudományához mért ízlés is! Vagyis honnan veszi e pusztai asszony azt, hogy egy szélesre festett feketés szalagra fekvő S-seket, mintegy az elátkozott paragraphusok düledező jelvényét a falra vörössel festi és felül alul, hasonlóan kitűnő vörös pontokat rak! Nem teszi-e ezen czifrázat körülfutva a legjobb benyomást és nem lehet e ezen mozzanatot hímzésre, sőt szövésre is felhasználni? Megvallom, hogy a Vizes-Gyáni pusztán a cselédeknél sokat tanultam, bár tudnák annak az árát is kellően meghatározni; de a ki munkájáért pénzt nem kapott, azt el sem tudja árusítani, és annyit kér a legegyszerűbb szövetért, mint a mennyiért mainapon selymet vagy bársonyt is vehetünk! Hogy miképen csinálnak propagandát, azt ezen, a világtól mintegy messze eső helyen, láttam, midőn a vizet egy állítólag debreczeni korsóban hoztak, melyen az állt: ,,É!jen Helfy Ignác!" Köröskörül egy cserépből fakadó folyondár levelei díszelegtek! íme, hol találkozunk nemzeti híreseink neveivel!

1

''

0 Gyermekdeden örvendeztem, midőn a cselédség házánál a padkán ismét egy ismert „előttével" vagy „tevővel" találkoztam. Emitten igaz, csak egyik használhatási módját láttam, hogy t. i. a kályhák, vagy sütőkemencék szája elé rakják, a honnan jellegzetes neve is származik. Másképen van az, a mit egész Bars megyében láttam a magyaroknál; mert ottan polyvával kevert agyagot ver az asszony az egyenes házfalra, kétszer, vagy háromszor is, ezt meghagyván száradni késsel vág ki rajta gyönyörű tulipánokat, vagy más, talán képzelményes virágot és leveleket is, ezeket aztán parlagian befesti, vagy a sima lapot egyedül ízlése szerint keni be, és egy kis lyukat hagyván rajt nyáron a szoba ablakába teszi, nehogy a nap azt melegítse - a tűzveszély alkalmával pedig szintén ottan hagyja, nehogy a sziporkák a belső szobákba hatolhassanak! B. Böszörményben

m a hol a keletéit reform, templom nagyon is félrevezetett, újabb pilléreivel és cinctóriumával, alig találtam régiséget, azon egy követ kivéve, mely a torony feljárása előtt fekszik; azért siettem a hírneves Kerezsszegre. 137 Szentandrás - Biharszentandrás - ma Sintandrei 138 Vízesgyán - ma Toboliu 139 a. m. bútorok 140 Helfy Ignác (1830-97.) hírlapíró. A 48-as magyar emigrációval működött együtt Itáliában. A kiegyezés után függetlenségi párti képviselő. Kossuthtal folyamatos levelezésben állt, emlékiratait is ő rendezte sajtó alá. A korsóra nyilván függetlenségi párti kortesfogásként került a neve. 141 Berekböszörmény (Hajdú-Bihar megye, berettyóújfalusi járás) Ref. temploma helyén állott régi egyháza. (Bunyitay III. 213.) 320