A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Nem mondjuk, hogy a Storno úr-féle felírások egészen hívek, hiszen már a templomra vonatkozó építési évnél is (108 lap 5 sorban) constructum-ot kell olvasni instructum helyett, mert a 9 = con,- az év pedig a késő gótikát jelelvén meg, nem 1150, amiről a szerkesztő úr is a jegyzetben kételkedett, 7j /\ z /S^Oy* Érdekesek az, ottan olvasható többi adatok is,- e helyen pedig Thelegdi István szóemlékeit csak festői szempontból adjuk, mivel magukat a felírásokat a helyszínén, javítva szándékozunk lemásolni és lehetőleg leghívebben közleni.

134 A közepett álló, márványból faragott vitéz alakja már jelmezi szempontból is nagyon feltűnő; így feltűnő a vértezett alakja, a sisak, a bajusz, az egyenes hosszú kard, a hosszú sarkantyú - és a lábak alatt guggoló oroszlány, mint a bátorságnak jelvénye. A mésszel takart felírást máskor adandóm. Ellenkező oldalon valóban sajátos címerlap áll. Legfelül ábrázolva van a lelkek mérlegezése, psychostasia. Még az egészen régiesen öltözött egyenes kardú, nagyszárnyú Sz. Mihálynál, a balban tartott bal serpenyőhöz malomkő van kötve, hogy a gonosz lélek súlya annál nagyobb legyen. Valóban eredeti, a veleméri képektől eltérő felfogás. Ez a sisak helyét foglalja el, alatta van a hármas helyett is fekvőén képzett pajzs helyett a leszelt szélű kanyarított szegélyű lap - melyen egy úszó szárnyast, talán kacsát egy karvalyféle búbján, majd torkán csipdes,- sajátságos és figyelemre méltó a stilizált franciás vagy talán inkább anjous liliomokból és zarándoki fésünyökből váltakozva összeállított láncz, mely a pajzsot széltől-szélig körülfogja. Legalul oldalról látni lehet a tornasisakot, diszül ugyanazon két madárral, mely a pajzsban van,- tetejéről pedig igen szépen mindakét oldalról a sisakfedő ide-oda hajlott nyelüczés végei kunkorodnak fel Sz. Mihályig!

130 A felírás érdekes és befejezetlen, a mennyit Storno úr rajzából kivettem, ez lehet a feloldott körülírás : 319 Ebből kitetszik, hogy Thelegdi István e sírírást a czímerrel maga és övéi számára 15 . . .-ben, tehát még életében készítette; talán akkor, midőn e templomot 1507-ben újíttatta?! Egy másik sírlap Telegdi Ispán István czímerével bír,- e czímer koronából emelkedő és lándzsával átszúrt jobbfelé növekedő farkast (?) tűntet fel, és nagyon látszik hasonlítani azon sírkő-czímeréhez, melyet mint Tomori érsek czímere a Mostongában fekvő várban Bácsnál találtak.

136 134 Thelegdi István építtette a templomot 1507-ben, mint arról a Bunyitay által is közölt felirat tanúskodik. 135 A Thelegdi címeres sírkő heraldikai sajátosságaira magyarázatul szolgál Sváby Frigyes cikke a Turul (8) 1890. számában (63-65.) A díszláncban szereplő „zarándoki fésünyök" tengeri kagyló-formák. Maga a sírkőábra Bunyitaynál is megvan. (Bunyitay III. XXX. t.) 136 A bácsi Tomori címer koronából kinövő szarvast ábrázol, egy másik Tomori ágnak van ugyan szintén hasonló címere, azonban a Tomoriaknak nem volt bizonyítható kapcsolatuk a Telegdiekkel. Mindenesetre a kérdés alaposabb kutatásra vár. (Ld. Csergheő: Wappenbuch, Textbd. 674).