A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Herpálytól nem messze vannak azon halmak, melyekben Csiffard úr azon arany tárgyakat találta, melyek most a m. n. múzeumban ki vannak állítva.

I2!) De találtak aranynak tartott tárgyakat Dienes Lajos tagján is, miután pedig meggyőződtek arról, hogy a tárgyak nem aranyból valók, mintegy irigyelvén azokat nemzeti vagy más múzeumtól a zsibvásárban adtak el. (L. Osváth Pál a. m. 257. 1.) Egyébiránt a Herpályi határ ma egészen fel van szántva; felszínén sok a téglatöredék. Nevezetes azon földvár is melyet mainapon Móritz Pál úr bír,- s a honnan roppant sok és valóban nagyon érdekes darabok az aranytárgyakkal együtt talált vasakkal részint előbb már ifj. Gyalókay Lajos úr által, újabban pedig Tardy Sándor úr bőkezűségéből a bihari régészeti múzeumnak jutottak.

1

'

10 Mező-Telegden

m Már 1868.-ban Sept. 27én Hampel József úrral Erdélyből jővén megálltunk, bár későn estve volt, Mező-Telegden, mivel e nevezetes, már a XIV. század elején ismert és sz. ferencziek kolostorával bíró helység e régiségére figyelmeztettek. A mit akkor hamarjában lerajzolhattam, le is rajzoltam,- de Storno urat is figyelmeztettem, ki oda f. év April 22én ki is rándult, és jegyzeteiből a VIII.-dik és IXdik lapot ki is állította. Akármely épnek látszék ezen templom hosszúkás ablakaival, s akármennyire is legyen leszállítva maga a sokoldalú szentély, valamint az egyház pillérekkel és a fal talapzata körülfutó fedő lapok sora akármily erőseknek is látszassanak, a templom elé épített toronynak falai; maga a templom mostani méretei az egy 1-et kivéve, mivel halhólyagosak az ablakok és e hólyagok még a kiugrani szokott orrokkal sem bírnak, későbbiek, a sekrestyével egyidejűek, sőt a mi legfeltűnőbb e vidéken, maga az alacsony diadalív által elválasztott oly széles, hogy a mint rajzolva van (és ilyen nyolcszögű kőpillér találatott is (a hajó szükséges volt, hogy egy oszlop által tartassék és így épen úgy osztassék fel ezen oszlop által két részre, mint ezt hazánkban a Szász közösségeknél, főleg pedig Liptó és Szepes megyékben találtatik. Hozzájárul még az is, hogy egész ódonszerű templom, mint Storno úr mondja, olyan omladozó állapotban van, miszerint az egynéhány évét alig fogja kitarthatni. A szentéllyel majdnem egy hosszúságú a sekrestye; ennek ajtaja leszelt szögletű, és a d-keleti kuczkóban egy mosásra alkalmas kőmedence van, melynek kerek közepéből egy csatorna a vizet a szabadba vezeti. A faltámaszok kétosztályúak, esvetősek; a kivezető ajtó pedig, mint 5 nél is látható egyenesre vágott szamárhátú. A torony hagymás sisakja újabb, és itten régiesen kereszttel van előtüntetve.

132 A templomban van öt kőemlék, melyekről, valamint a régi falfestményekről Szabó László úr, akkor telegdi kath. lelkész értekezik a Régészeti és történelmi közleményekben, melyek a Bihar megyei egylettől származnak és a 107 dik lapon állanak.

10 129 1854-ben került elő egy népvándorláskori halomsírból az az aranyozott ezüst pajzsdudor, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum gyűjteményében van. A halmos temetőt korábban a vandálok, jelenleg a gepidák hagyatékának tartja a kutatás. 130 A Földvár és az arany- ill. vastárgyak lelőhelye nem ugyanazon terület. A Földvár őskori erődítmény. A legalsó szintjein újkőkori kultúra - a herpályi kultúra (névadó lelőhely) - kultúrrétegei, felette pedig a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra rétegei húzódnak. Némi rézkori településnyom is volt a halmon. (Korek Józset-Patay Pál: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése. Fol. Arch. (8) 1956. 32-42.) 131 Mező-Telegd - ma Tileagd 132 Bunyitay III. 428-31. XXIX. t. A romladozó templom ügyében Römer szót emelt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1879. 52. sz-ban is, lévén a templom a protestánsoké. 133 1879.; A falképekről: Huszka Józseh A mezőtelegdi ev. ref. templom falképei. [Arch. Ért. (XII) 1892. 385-89.]; Radocsay 177-78. 318