A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

A 2dik emeletben három oldalon vannak ablakok; ezek világossága, egyenes zárásnál teszen 0,15, belső szélességük l,03ra nő, magasságuk pedig 1,55. A téglák 0,29-0,13-0,08, vagy 0,31-0,15-0,09 méretűek, tehát kétfélék. Ezek vörösre festvék, vörös kőragasszal össze illesztvék. Ez adott az országban alkalmat a vörös-barát-féle, annyira elterjedt mesére, ámbár tapasztalásból tudjuk, hogy a régi fehérítés helyett majdnem mindenütt a vöröses olcsón készült szín használtatott.

104 A harmadik emeletben az ablakok dél-nyugatra és északra szolgálnak; belső világosságuk 0,11 - terjedelmük 0,35, magasságuk 1,80; a negyedik emeletben eredetileg négy nagyobb ablak volt, melyek szélessége 0,88, magasságuk 2,0 méter; de most nyolcz hasonló terjedelmű ablak vagyon. Az utolsó ablakok fölött a torony a négyszögből szélén körre megy át, végre a sisak következik. Meglehet, hogy e templom, melyet temető kerített be, hajdanta háromhajójú volt; kerek apsisa meg van, de minden talapzatnak látszatja nélkül. Délre még a berakott fülke is látható, talán az egyik pillér is eredeti; régiségére mutat azon Rosa S. Catherinae, mely a tornyon elül észlelhető. Ürögd

m Mai napon Kis- és Nagy Ürögd, mely a Váradi latin szertartású püspökséghez tartozik; de már a 1313.-ki összeírásban is (Keresztúri i. m. I. 182) Irugd név alatt, mint jövedelmesb plébánia fordul elő, és talán annak is köszöni; hogy temploma nemcsak réginek tartatik, hanem azon valóban kevés bihari emlékek közt, melyeket térképén Dr. Henszlmann „МО. Ó-Keresztyén, Román- és Átmeneti stylü Mü-emlékeinek rövid ismertetésében. 1876." felhoz a sz. jobbin, Verögdin, Hájosin és Tamásdain kívül, jelez. Megtekintvén Tamásdát, mely a VU. 1856. év 196. 1. nyomán Vártoronynak mondatik, azt kell állítani, hogy ez egy átmeneti templom tornya; az említett Ürögden pedig, ti. a régi falun kívül áll egy régi görögkatholikus templom, melyet azonban az említett sorba állítani nem szabad. Az archeológiai kíváncsiság folyó év April 2án vitt ki Ürögdre, s bár a fekvés, távolság, a leszelt szentély már messziről látszottak csalni akarni; midőn ti. még a régi cinctorium is feltűnt,

100 mindazonáltal a nagy, a templommal egyidejű egyenes oldalú, felül domború (?)

107 ablakok, a toronynak csakugyan keskeny - sőt kettős téglapárkányú lőrézsek és a talapzatnak, valamint a támpilléreknek egész hijja arról győztek meg, hogy e templom régi alakra, meglehet, hogy az orientatis miatt, a régi alapra is épülhetett, de az építményt magát gynaeciumával az újabb kor szüleményének tartom, minthogy a téglákon még az : ME Magnovaradiensis Episcopatus sem hiányzik. Ezek méretei: 0,29-0,14-0,09. A templomnak, mely egy más - a faluban levő miatt bár, ha messze nem esnék, amannál jobb és könnyebben kijavítható, méretei ezek: a polygonal szentélynek hoszsza 4,60 m, szélessége a diadalívnél 3,36 m, a hajó hossza 12 ma; egyedül a gynaeciumig 8,40 m, szélessége 4,98 m. Az ablakok 1,30 m-nyiek. A torony alja négyzetben 2,40 m teszen, bolthajtásos, fala pedig 1,3 centim, vastagságú. A torony és templom által eszközlött kdéli szögleten látható az, hogy a torony a templomtól külön épült, és ez talán oka annak is, hogy a torony árpádkorinak tartatik, a mit még be keilend bizonyítani. E templom szegény, összedűlő. A női osztály déli szögletében látszik ablak nyoma, mely vörösesb téglával ki volt rakva.

108 104 A vörös okkerfesték a legősibb földfesték. Vasoxidból, iszapolással nyerik, s főleg vaslelőhelyek környékén gyakori a használata. 105 Ürögd - Nagyürögd - ma Nojorid 106 Cinctorium, cinctura a. m. templomkerítés 107 Domború (?) rosszul olvasható a kéziratban 108 Bunyitay átmeneti korinak tartja, bár tornya korát kétségbevonja. (Bunyitay III. 395-97., XX. t.) 312