A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Tamásdán haliam, hogy a kertet az újabb birtokos Báróék készítették; mostani erős építményük talán kolostor is lehetett, de azt a szívesen felajánlott ásatási engedély tudná csak bebizonyítani. Sokat tudnak itten a Voltról is, a mit természetesen más alkalomra nézve fel fognék használni, mert ritkán mond valamit a nép a mely mindég ás, és mindég figyelemmel kíséri a régiséget. így, mondják, hogy Nagy-Teleken templomfal volt terméskőből, de ezt a töltés csinálásra elhordták; hasonlólag Somondában is. Érdekes lenne ezeket legalább a monda következtében feljegyezni, mivel ezek nélkül az okmányok gyakran csakugyan az útváltozás vagy megszüntetés következtében egészen érthetetlenekké válnak. így Fekete-Gyarmaton" a reform, templom keletéit, hallom hogy falain képek valának, s így az is lehetséges, hogy itteni feljegyzéseink körébe tartozik. Arad megyében sem nyugodhatunk, és a míg a nadábi maradványok rejtelmét kutathattuk, előkértük a kis-jenői uradalmi térképeket, hogy azokat Skalla Károly főtiszt úr szívességéből tanulmányozván, a sok halmot, és a berajzolt ördög árkát csodáljuk. Kérdezősködtem, ámbár híjában. Ormós főbíró úrnál az Apáti

100 végett is, és így a rövidség a tudományosság elmélyedését gátolta. Megnéztük Kis-Jenőn Peró várát is,

101 mely jelenleg Pálfy István, Tamás Sándor és Borbély István telkein elterül; de ez valószínűleg régi íöldvár is lehetett, mivel itt csuprok, hamu és csontok is jőnek elő. Sept. 18án reggel a kis-jenői piaczon a sok szép oláh hímzést bámultam. Bizony érdekes lenne ezekből idővel egy kis műipari múzeumot alkotni. És pedig még mostan,mert későbben már késő is lehet. Visszafelé indulva feltűntek Miskén

m a házak tetejei alatt elül téglából rakott szelelők; ezek nemcsak a házhéját tartják hűvösen, de még a méhek bejárását is segítik elő. A házak festése nagyon kezdetleges és az ablakok és talapzatok vonalai feketék fehér és vörössel kitüntetvék. Még egyet kell itt említenem, bár Bihar megye keretén kívül egyik t. i. Vadász-t, B. Simonyi birtokát.

103 A reformált egyház keletelve van; 1810-ben újították, 1833-ban mennyezetét festék ; mindazonáltal még is gyanítám, hogy itten a burok alatt régi katholikus templom rejlik. Az egész, mint e környéken egyáltalán tapasztalható téglaszínű. A bejárás szokás szerint a nyugati oldalon van, belül kerekívű, mint Tamásdában háromszorosan kiugró 0,14 és 0,17 méternyi térséggel, e fölött pedig díszlik a torony, melynek Kelet felé eső falán az újabb bolthajtás fölött a főajtót záró egyenlőszárú háromszög magasodik ki és hajdan a bejárás fölött keresztre feszített üdvözítőt mutatott, melynek azonban csak fejét és a régi írást lehet mai napon jól kivenni. Azt haliam, hogy e torony sokáig sisak nélkül levén, a gólyáknak fészkűi szolgált későbben pedig befödetvén, régi alakjából mégsem vétetett ki. Azért gyakran nem szabad a puszta szemnek hinni, hanem a tornyokat belülről is kell, mint itten is előre mondám, megvizsgálni. A padlát fölé menvén, mindjárt a régi északfelé néző ablakot mérettem meg. A nyílás tölcséralakú, kerekded; keskenységéről lehet fogalmunk, ha azt mondjuk, hogy a világosság beeresztőnél 0,08 métert mér, míg befelé hajoló falazata 1,34 méternyi. 99 Fekete-Gyarmat - ma Iermata Neagrá (Arad m.) A templom hajója középkori, falain az 1862-es újjáépítés alkalmával festményeket fedeztek fel. (Rómer.- Régi falképek... 108., Bunyitay III. 455-56., Radocsay. 137.) 100 Feltehetően a köleséri főesperességbe tartozó Apátit nyomozta Rómer, mely valahol Fekete-Bátor mellett, a Fekete-Körös partján feküdt, s nyoma nincs meg. {Bunyitay III. 447.) 101 Az 1735-ös Szegedinác Pero határőrkapitány vezette felkelés egyik központja. 102 Micske - ma Misca (Arad m.) 103 Vadász - ma Vinátori (Arad m.) Bunyitay is középkori eredetűnek mondja, azonban ő még több falfestményt is említ. (Bunyitay III. 477-78.) 311