A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

tók és az észak-déli irányban, bár nem egy vonalban mintegy ötivel fekszenek, sokkal régiebbeknek találtam. Ezen állításomban meg az is szolgált bizonyságul, hogy Gesztnél,

93 mint az odavaló jegyző úr állítá, az ördög árka vonul el, bár ezt, az éjj közeledte miatt, magam már nem láthattam. Halmok Akár a régibb, főleg pedig az uradalmi, vagy pontosabb megyei térképeket veszszük tekintetbe, vagy azon híreknek adjunk hitelt, melyeket ügyünk barátaitól hallunk, azt kell bevallanunk, miszerint az állandó vizektől ment, vagy is magasabban fekvő rónáinkat vizsgálván még, alig van terület, mely annyi magassága által mainapon is feltűnő Örhalmot tüntessen fel, mint Biharmegye. - Sajnos ugyan, hogy eddig csak a vaspályától láthattunk némelyeket, és egyedül az ugrai halmokon állhattunk; de elveink szerint, inkább maradjanak meg még némely évekig nyugalmukban, és ne bontsa fel azt a mostanság, a mit talán ezer és ezer évek takargattak; s ne legyenek az újabb sport tárgyai azon földgömbek, melyek reánk nézve oly sok érdekes, oly sok tanulásra szánt tárgyat takargatnak. Azt hisszük, hogy az archeológia igazi terjedtével ezek is egymásután lesznek vizsgálódásunk czéljai, és a bihari halmok is, a mint érdemlik az általunk ajánlottak közé soroztatni! Arról szó sem lehet nálunk, hogy a mint ezt más mívelt országokban már kivitelben csinálják р. o. az egyes halmok számmal látassanak el, és nálunk a hatóság figyelmébe, az egyes birtokosok kegyébe, illetőleg védelmükbe ajánltassanak. Az egyszeri munka, melyet a megyei mérnök uraknak a hazai archeológok társaságában el kellene végezniök, igaz, hogy legalább egyszer, ti. először fáradságos; de kerülne ez számozott póznákba is, sőt a hol ki akarnók mint a nemzet tulajdonát megkülönböztetni, a számozáson kívül, látható táblákra még azt is kellene írni: „A magyar nemzetnek tulajdona"! De mind ez némi költségbe is kerülne, sőt az országnak még törvényczikket is kellene alkotni, a mire annyiból nem ér reá, hogy a meglevő archeológiai kérelmet, illetőleg a kész czikket is az évek hosszú során át az egészen mással elfoglalt honatyák a sok, levéltárában nyugvó csomagok közé eltenni, rendelni méltóztattak! Ördög árka^ Ez valamint másutt tisztán, és pedig három vonalban, mely egymáshoz közeledik, vagy egymástól távolodtan fut a Budapest fölötti Dunától a Tiszán át, az alsó megyéken, míg itten ismét a forduló Dunát éri, úgy helylyel közzel itten a Biharban is látható vagy eltűnik látszatlanságig míg Arad felé és tovább egész hármas irányával föllép. Ezt idővel megyénkbeli részletek térképeiben kell keresnünk vagy magától a néptől vonalait megtudnunk és lassankint kiigazítanunk. Az ördögárka irányának tudtával valószínűleg megtudhatjuk azon földváraknak tekvését is, melyekről nemcsak népünk, hanem tudósaink is még mindig kétségben vannak vájjon a barbároknak, vagy a törököknek, a magyar hajdani felkelőknek, vagy egyáltalán kinek kell tulajdonítanunk, holott nagyobb részt mindezen mozgott népeknek ideiglenes védelmül szolgáltak, és tőlem az eddig láttattak közt csak Gesztnél fordul elő.

95 93 Geszt (Békés megye, sarkadi járás) 94 Ördög árka v. Csörsz árka: népvándorláskori eredetű védelmi rendeltetésű árokrendszer az Alföldön. Legújabb irodalma: Bálás Vilmos.- Az alföldi hosszanti földsáncok. Rég. Fűz. II. 9. 1961. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/2.: Patay Pál: Neuere Ergebnisse in der topographischen Untersuchungen der Erdwälle in der Tiefebene. (105-112.) Garam Évas Angaben zur Stratigraphie der Längswälle der Tiefebene. (113-116.) Soproni Sándor: Limes Sarmatiae. (117-133.) 95 Magyarország Régészeti Topográfiája készülő Békés megyei kötete foglalkozik részletesen a problémával. 309