A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
Tamásda 90 vagy talán inkább Tamáshida volt kutatásunk legközelebbi, és pedig fénypontja ezen utazásnak, a melyre Rozvány úr elvitt, és mely hajdan Bárányi (Bihari) családhoz tartozott. Az egész épület most kertben fekszik és részben összedűlvén; két részre osztatott el, melyekben a régi templomnak összetartozó részeire azonnal reá lehet ismerni. Az egész régiesen keletéit és téglából van építve. Az oltárhely kerek volt, a pastophoriumnak nyomát itten nem találhattam, a papiszék pedig be van falazva,- ablakai kicsinyek bár nem románkoriak. Amint a szentély el van zárva, úgy a torony is, mely ma magtárul szolgál, és talán ennek is köszönheti, hogy ily sokáig és így fenmaradt. A templom közepe egészen hiányzik és angolkerti csoportul fel van használva. E nevezetes torony a Körös partjához közel mintegy 200 lépésnyire és magasabban, mintegy szigeten fekszik, és mivel Storno úr nem volt jelen, jegyzőkönyvemben megörökítem. A mostani birtokos úr Báró Bors is festette e feltűnő régiséget, de e rajzon inkább a festőiség, mint az archeológia van kitüntetve. Nyugatról, vagy is a bejárástól tekintve azonal látjuk, hogy ezen téglaépítmény (a téglák 0,32-0,18 és 0,04 méternyiek) háromhajójú volt, és még az oldalhajóknak tetejei két oldalt a tetőzet alatt gerendázattal és egy egy keskeny ablakkal láthatók. A középső bejárás tölcséralakúlag kevéssé törött, és a törésen három téglából álló tagozatot tüntet fel, mely fölött egy derékszögű magas háromszeg nyúlik a két homlokzati csúcsíves ablakig, melyek fölött egyik osztás, és az oldalhajók végvonalai láthatók. A második emeleten egy rosa S. Catharina-féle ablak !,/ volt, oldalt ti. délről az északi ablaknak egy rendetlen nyílás felel meg. A harmadik emeletben van nyugaton, északon és délfelé két két keskenyebb, kifelé tágabb ablak, melyet a negyedik emeletben közepett egy egy kerek ívű, közepett oszlopos ablak vált fel farkasfogú díszítmény fölött. Végre hasonló egyszerű dísztől elválasztva újonnan kétkét kettős ablak következik, mind a három oldalon. Hasonló a többi oldal is. Fölötte nagy jelentősége, és meglehetős jó fentartása miatt a tüzetesb rajzolást megérdemelné! A tamásdai csonkatorony (Köszönetet mondok e helyen Hegyesi Márton képviselő úr ö Nagyságának, mivel saját szép könyvtárából szíveskedett ugyanazon Újság teljes példányát rendelkezésemre bocsájtani R. F. F.) s igen jó rajzát a nyugat-északi oldalról láttam a Vasárnapi Újság 1856. évi 196. lapján, a hol ezen egyháznak leírása is röviden foglaltatik. Szól itten P. L. (talán, ha jól gyanítom Petras Lupsa mérnök, 98 jelenleg képviselő úr, ki tudtommal sokat rajzolt és írt le Mországban és e lapokban ki is adta!) Tamásda a folyóktól körülvéve természetes erősséggé vált, de a helység körül ma is védbástyák nyomai gyaníthatok (ha talán nem gátak a vizek ellen.). Itt ott erdejében (5000 hold) egyes, márcsak puszta kőhalomból álló templomnak romjai láthatók. A 16 öl magas, 4 öl széles tornyot Sz. Lászlónak (?) tulajdonítják, sőt apátsággal is kötik össze. Ezen lap azt is állítja, hogy a toronytól balra látható kápolna, csak a régi templomnak helyén emeltetett a múlt században az utolsó ősbirtokos Bárányi család által (?), jelenleg pedig bírja Borsodi Báró Bors, kinek tagjai ezen régi emléket pietássai tartják fenn. 96 Tamásda - Tamáshida - ma Támasda Az említett torony egy tatárjárás előtt épült, kéttornyú, háromhajós téglatemplom maradványa (ld. még Belényesszentmiklós, Herpály). Bunyitay III. 473-76., XXXIV. t). 97 Rosa S. Catharinae féle ablak azaz rózsaablak v. rozetta, köralakú áttört küllős ablak. Nevét alexandriai Szent Katalin attribútuma, a kerék után nyerte. 98 Tkp. Luppa Péter mérnökről van szó, aki a Vasárnapi Újságban sok műemléki felvételt közölt. 310
