A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

elég lapos, van ottan víz is, alatta szép mezőség, de az építménynek ma már semmi látszatja - mert mind fel van dúlva. Itten csak a családi okmányok segíthetnének.

83 A közel összefolyó Nagy- és Kisborpatak oldalain látni, még kelettől délfelé egy faldarabot, melynél pádimentom nyúlik el. Délfelé köves, de sok szétszórt kő is találtatik. Az egész rejtély, melyhez talán némely elvetett okmányban fogjuk a kulcsot találni. Szalonta-Kis-Jenői utam.

84 1878. Sept. lőától. A fenséges Jóséi főherceg úr Váradon visszautazván, említeni kegyeskedett Nadabot,

85 a hol a Fehér-kőrös új szabályozása alkalmával sok érdekes régiség találtatott, melyet megtekinteni reám nézve igen tanulságos lehetne. Megragadtam a kellemes alkalmat, és a már oly régen látni óhajtott Szalonta városát utamba ejtvén, ottan a városnak legelőkelőbbjei részéről olyan fogadtatásban részesültem, melyet inkább az archeológusnak, mint magamnak tulajdonítani kívántam. Sajnos, hogy e páratlan fogadtatásnak, melyet egyrészt Rozvány György levélbeli ismerősömnek,

86 másrészt pedig Podhráczky Ferencz gyógyszerész, régi jóakarómnak és minden búvárlat és nemzeti haladás előmozdítójának köszönhetem, a régészet meglehetősen háttérben maradt, mivel Szalontán bámultam ugyan a Városházánál Aranynak képét,

87 csodáltam a reform, egyház papjánál a rendkívüli rendben levő, bár újabb archívumot, láttam a szent edényeket, többnyire a múlt század remekjeit, (egyik keretben a T. G. ezüstmívesi jegyet),

88 Wáncza nevét,

89 mint rajzolóét feltüntető szentírást, de a mi talán hallatlan nem láttam közelebbről Szalonta legnagyobb nevezetességét, - a tornyot, a miért is újra keilend e hely színére mennem - és azt külön méltatnom.

90 Oka pedig ezen jelenlegi elkerülésemnek leginkább az volt, hogy igen kedves házi uram Rozvány úr, és annak tisztelt vendégei, a ns város elöljárói, kivittek meszszeföldre, hogy ottan azon dombokat nézzük meg, melyek alatt sokkal újabb időbeli levágottakat véltek nyugodni; de a mintegy 44,20 méter körületü, 7,60-8 méter magas, és részben le is szántott halmok, melyek Atyás

91 községnél valamint Ugrónál

92 is látha83 Köröstarján - ma Tárian Bunyitay az ismeretlen helyű és rendű De Curru apátság birtokához véli tartozónak, de romot ő sem említ. (Bunyitay II. 367.) 84 Szalonta - Nagyszalonta - ma Salonta Kisjenő - ma Chisineul de Cris (Arad m.) 85 Nadab - ma Nádab (Arad m.) 86 Rozvány György (1819-1902.) Görög eredetű családból származó szalontai ügyvéd, helytörténetíró. Résztvett a szabadságharcban. Arany János barátja. 1870-ben kiadta Nagyszalonta mezőváros történelme c. munkáját. (Gyula, 1870.) 87 Barabás Miklós életnagyságú festménye. 88 A T. G. mesterjegy - hacsak nem külföldi - feltételezhetően Tóthfalusi Gábor debreceni ötvösmester monogramja. Zoltai szerint 1709-15. között dolgozott a városban ilyen nevű mester. Zoltai ugyan nem említi munkái között a szalontai egyház edényeit, de nem is vizsgálta a romániai Bihar megye egyházi ötvöstárgyait, hogy tudomása lett volna a mesterjegyről. (Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösművek Debrecenben. Debrecen, 1937. 25.) 89 Wánczát nem, de Wándza Mihály nevű festőt és rézmetszőt ismerünk, (1781-1854.), bár nem tudunk róla, hogy biblia illusztrálással is foglalkozott volna. Erdélyben működött. 90 A szalontai - Arany által híressé tett - csonkatorony az 1620 táján épülni kezdett vár maradványa - Szalárdi stb. is így említik - azonban Bunyitay ezt kétségbe vonja és XIII. sz-inak tartja, analogizálva a debreceni Verestoronnyal. (Bunyitay III. 219, 386.) 91 Atyás - ma Ateas. Fényes szerint Atyás határában 5 nagy halom van, egymástól 400 lépésnyire. (Fényes: Geogr. szótár I.) 92 Ugra - Biharugra (Békés megye, sarkadi járás) 308