A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Szt. István első Martyr Prépostsága a váradi előhegyen Alig van ősrégi, a maga nemében elsőd egyházi rajhely, a mely az enyészetnek annyira alá lett volna vetve, mint ezen fényes székhely, a melynek alapítása 1130-ig vagy is II. István királyig visszavezethető, majd a tatárok általi feldúlatása után viszszaállíttatván a Carthausiaknak adatott át, míg 1566-ban egészen elenyészett. Nyert azán későbben sok kitüntetést, végre 1802-ben Jászóval összeköttetett és azt mai napig is uralja. - Mondhatjuk, hogy itten kő kövön nem maradt, és ha régi írásban nem tartjuk fenn emlékét, idővel még helyét sem fogjuk tudni az oly gyönyörű vidéket koronázni hivatott szent felépítménynek. Megkértem 1878 sept. 7én Schnayder városi hivatalnok urat, szíveskednék a helyszínre velem kijönni; de mivel a katonaszállítással vesződött, csak későbben jött el azon helyre, hol a valóban meredek partot a szépen fejlődött szőlők közt magam kísérhettem mászkálni, míg végre ide oda hajlongva és jó emberektől segíttetve, a majdnem elfelejtett íazekas telekre jutottam, a hol a szőlők közt sok embercsontot és tégla hulladékot találtam. Nevezik a szőlőhegyet Körisoldalnak is, melynél tovább a Sötétág nyúlik; míg Schnayder úr szőleje az új vasúti híd irányába esik. Egész tégla kevés van, az is egyik felén a mésztől fehéres. Méretei ezek: 0,21-0,15 vagy 0,16-0,04 felületük polyvás. Telegdi Sándor vinczellér épen szőlőt szedett a sz. mártoni fehér papok számára, kik e szőlőt most is bírják.

79 Határos e szőlő egyik oldalon Inczé-vel, a másikon Bagdi czipésszel. A hegy tetején kocsiút van, mely egyik oldalon a kis-kút utczához, más oldalon Vásárhelyig

80 vezet, míg egy másik út Szabó mellett lefelé kanyarodik. Erre felsétálni igaz hogy kényelmesebb lett volna, mint a meredeken azért felmászni, hogy csak a puszta helyet lássam, és mondhassam hogy azon a helyen álltam - a honnan hajdan az első premontreiek e szép hazában széteresztették a bold. Szüzet tisztelő liliomos seregeiket! Különben ezen prépostságról elég bőven szól Rupp. híres munkája III. 118 és kk. II.

81 Ismeretlen falak. Ezekről sokat hallottam, és megvizsgáltatásukra, illetőleg felmérésükre 1878. Sept. 9én indultam Váradról. Emitten Zsombár vagy Jombart urak udvarában utasítást nem nyervén -Fugyi-Vásárhely irányába tartottam. A hegy festői oldalában elragadókilátás kínálkozik Hajós

82 felé. A Körös-Tarjánban lakó Zsombár uraság szőlejében, melyet mint haliam, Kovács-féle jusson bír, csak a íalák nyomai találtatnak összeviszsza a szőlőben. Mondják ugyan, hogy ottan kolostor állott; igaz, hogy a domboldal 78 1130-ban alapítja II. István és premontreieket telepít bele. Mint királyi alapítású prépostságnak, hiteles helyi joga volt. Bunyitay szerint nem voltak itt karthauziak, mert a premontrei rend tiltakozása miatt 1495-ös behozataluk terv maradt. {Bunyitay I. 328-29, 339.) Ekkor Kálmáncsehi Domokos püspök az előhegyi prépostságot Szt. László sírja tiszteletére szentelt társaskáptalanná alakította. 1716-ban népesült be újra premontreiekkel a klastrom. 79 Szentmárton - Peceszentmárton - Váradszentmárton - ma Sinmartin, Várad része, Rómer idejében az előhegyi premontreiek - fehér papok - birtoka. 80 Vásárhely - Fugyivásárhely - ma Osorheiu 81 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre, vagyis nevezetesb városok, helységek s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve (Pest, 1870, 1872, 1876.) 82 Hajós - tkp. Hajó - ma Haieu 20* 307