A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Megragadtam az alkalmat, hogy Storno úrral többször ide kiránduljak, hogy minden most közelíthető részét megszemléljem, és az újabb istálló építésnél a bihari múzeum számára, a mit érdekesnek találtunk, megmentsem. De mennyi maradt még fenn nemcsak abból, a mit elég botorul a mai bejárás mellé mintegy díszekül raktak, menynyi kő-emlék van beépítve és még látható azon falakban, melyeket boldog, boldogtalan a régi templomokból és palotákból sürögve szedett fel és rakott le a falakba, hogy így opere perfunctoris hamarjában ismét a vár helyreállíttatván az ellenfél ágyúinak czélpontul szolgáljanak? Vájjon, nem kellene-e egy körösi áradást boldogságnak tekinteni, ha ezen a városrészek közé mintegy tóduló akadályt, mint Szegeden is egészen le lehetne hordatni és így legalább az archeológiának és a mintegy eltemetett hazai történelemnek egy-egy világító tornyot építeni! A mit e tekintetben Storno úr tehetett azt a IV. lapon a nézővel közli. Ott látjuk, az egyik katonai-lakba beépítet gyönyörű régi katonai fejet; ottan számos tagozatot a vitézféle és talán régiebb templomoktól/

4 ottan azon díszkaput kiegészítve, a mely királyi palotául szolgált, és azon metopokat is mutatja, mellyel a mai napon, egészen más helyen, a főkapunál, a puszta falakra berakvák. Itten még láthatók a híres basái palaczkok,'

5 melyek még is csak boltozat ívek, és itten a rajzban fel nem tüntetett régi - talán kecskés-czimer, melyet Fraknói Vilmos kanonok-társam Garázda'

6 czimernek vél, és még a Vitézféle templomból valónak tartja. Legyen ez jelenleg elég kezdeményül. Csak ezen vár történetének vége felé érdekesek legyenek ezen kőemlékek! Várad vidékén 1878-ban sept. 5 én kerestem fel a váron kívül fekvő régi templomokat, kolostorokat stb. Kimentem az úgynevezett Kövicsesre is melyet Kápolna-va\ akarnak identificalni.

77 Sokat jártam összevissza e gyönyörű tájt, melyen jó forrás is vagyon és egy kolostor részére igen alkalmas lett volna, azonban néhány régi korsó darabok és többféle edény részletein kívül, melyeket a szőlősgazda bemutatott egyedül egy faragott követ láttam, mely csekély magassága mellett hat kerekded-homorú mélyedést mutat, úgy, hogy a két középsőt csak egy szélesb szalag választ el, míg a többiek kajsza bevágásokat tüntetnek fel. A szőlő jelenleg dr. Gross Alberté; a kedves tulajdonos talán a további ásatást is engedné meg, miután e helyen már úgy is kincsek után ástak, de kérdéssé válik mindenkor, vájjon e kő a találás helyén tűnt e fel, vagy másunnan hozatott-e talán ülőkőül más templomból? 74 Vitéz János váradi püspök 1445-65. között. 1456-ban befejezte a Szent László székesegyház helyreállítását (egyik tornya hiányzott, s további gótikus építészeti elemekkel C5 szobrászati díszekkel, freskókkal díszíttette), továbbá szintén e korban tűnik fel a várban - s építtetése Vitéznek tulajdonítható - egy új káptalan, Keresztelő Szt. János társaskáptalan egyháza. Rómer nyilván ezekre gondol, a Vitéz-féle templomok említésekor. 75 Basái palackok - nem tudjuk pontosan, Rómer mire gondolhat, de feltételezzük, hogy a törökkori építkezések maradványairól eshet szó, amikoris az épület boltozatos vagy kupolás részébe cseréppalackok falazása volt szokásban, sajátos török építészeti szempontok miatt. 76 Garázda János Vitéz váradi várnagya, címerében ágaskodó, fenyőfát tartó kecskebak v. zerge van (Id. széki gr. Teleki címert: - Wappenbuch Textbd. 659-60, 43. t.) Azonban a Garázda nemzetségből származott Vitéz János is, anyja révén. S mivel ő állíttatta helyre az 1443-ban súlyosan megrongálódott székesegyházat, valóban származhat a címerkő ebből az időből. 77 Kápolna pálos rendház és templom volt. A XIII. sz-i kápolnát a XIV. sz. végén bővítették gótikus stílusban. (Bunyitay II. 460-63.) 306