A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Megtudván a népség azt, régészekkel van dolga, még azon a napon két régi tárgyat ajánlottak figyelmünkbe. Az első Sólyom kis helységen felül fekszik. Ezt Storno úr emlékei első lapján felül rajzolta le alapjában. Az egésznek terméskőből álló falai, melyek közé téglák is vegyültek, még részben a bozótok közt fenállanak, bár minden ajtó és ablak kőragaszték nélkül, úgy hogy sem idejüket, sem rendeltetésüket nem lehetett meghatározni, s így csak az iratok fogják bebizonyítani azt, vájjon templom, úrilak, vagy talán majorság feküdt-e azon a helyen, mely a káptalan birtokába esvén Kocsuba helységnek^ adta a roppant sok követ, melyet azon falu temploma mellett, felrakva láttunk ugyan, a nélkül hogy e halmazból okulhattunk volna.

67 Ezen puszta helyről könnyen elérhetőnek mondák a Sólyomi ? várt (Cetate.) Nem lehet tagadni, hogy a Havas Dombrovitza

68 és Poklusa

69 közt fekvő erődített fészeknek csakugyan nagyon regényes és nyaktörő az útja. Még paraszt szekereseink is panaszkodtak, és én azt hiszem, hogy ezen pataki haladás csak geolognak, régésznek, fejtő- vagy favágónak való. Magam az egyik törött szekér mellett maradtam, hová a csurgó felső víz polyvás tégladarabokat hozta, jeléül, hogy a hegytetőn valami építény van. - Oda Storno úr a többi társakkal haladt és ezen alkalmasint eldugott rablófészekről azt jelenté, a mi rajzában is (lső levelén alul) foglaltatik. A kezdeteges, névtelen ? (Mandák tiszt úrtól, ki erre többször járt, haliam Bikácson,

70 hogy e várt híják „Cetate fetyilor" vagy is „Leányvár"-nak, Storno úr csak Cetate-nek írja.)

71 vár áll egy 6,86 m széles és 8,55 m hosszú kerek toronyból, melyből a két oldalt kinyúló falazat az 2,22 m vízfogót, vagy is kerek ciszternát öleli, mert hihető hogy a tetőzetről a víz mind ide vezettetett. E téglából épült torony és elővéd fala tevék ezen zordon helyen az egész várszerkezetet. (A sz. miklósi jegyző úr állítja, hogy a felső Somlai vár területén még 5 nagyobb halom van, melyeket idővel meg kellene nézni.) Várad felé tértünkben borzasztó vihar és esőzés fogott el. Kocsuban megálltunk és a tömérdek. Sólyomról ide hozott követ megnéztük. Mondák, hogy a sólyomi alsó várból

11 hozták; de a sok, szépen faragott kövön, és egy harmad-oszlopon kívül semmi ismertetőbbet nem találtunk. A váradi várt mint a püspökségnek, káptalannak és főegyháznak is székhelyét már annyiszor írták le hívatlanok és hivatottak, annyiszor közlék hibás mondókait, főleg azt tartván, hogy a vár maga legrégibb időben is úgy nézett ki mint ma, temploma arra feküdt, mint az a mai napon látszik sat. Hogy az ilyen exercitium stiliféleket az ellentmondásra sem tartjuk méltóknak, és azon pillanatot várjuk meg, míg komoly tanulmányok következtében, igaz hogy sem holnap, sem holnapután, de még is fogunk felelhetni. A mostani vár új színt öltött 1572-ben és 1618-ban mely adatok biztos számok által vannak megerősítve.

73 66 Kocsuba - ma Cociuba Maré, Tenke mellett. Jakó is említi, mint káptalani birtokot. (Jakó 280.) Nem tévesztendő össze a Belényes melletti Cociuba Mica-val. 67 Ld. 61. sz. jegyzetet. 68 Havas Dombrovitza - ma Dumbrävi^a de Codru 69 Poklusa - ma Poclusa de Beliu 70 Bikács - Mezőbikács - ma Bicaciu 71 A Leányvár elnevezés nem ritka az elhagyott, titokzatos, magányosan álló várromra vagy annak helyére, vagy egyéb, elfeledett, de erődítés nyomait viselő földvárra, magaslatra, (ld. Pocsaj-Leányvár stb.) 72 Azaz a feltételezett kolostorból. 73 1572-től a Báthoryak építtették az öt sarokbástyás külső várat, melyet 1618-tól Bethlen Gábor fejeztetett be, s építtette a szintén ötszögű belső várat. 20 Déri Múzeum 305