A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

A sok kérdés között, melyet e romhoz intézhetünk, természetesen az is járul, hol volt e tagadhatatlanul templom-maradékhoz való bejárás? E kérdés némi megoldásához szolgál Storno úr a helyszínen felvett rajza, mely a torony keleti részét annak alapjával együtt feltárja és az oly csodálatosan máig fennmaradt alkotmánynak egy tarka anyagú hosszfalon, és két tömör oszlopon nyugvó vagy inkább lebegő torony. Az oszlopalakú pillérek amint a rajz tanúsítja görög-egyenszárú keresztből alkotvák és négy szögletükön kerekded oszlopokkal bírnak. Ezen két pillér Kelet- vagy is a templom felé, melynek szélessége gyaníthatólag az alapok után fel van mérve, bemeszelvék, minden oldalról alul szabadon állanak, míg nyugatnak csupasznak mutatkoznak. A rajz szerint két oldalról mehettek a hívek a toronyház alatt közepett a templomba, bár lehetséges az is, hogy a két mellékhajóba külön bejárás nyílt, valamint, hogy a szerzetesek a kolostorból a szentélybe járhattak. A mellékelt díszes rajz szerint a keleti, részben nyitott torony homlokzatot látjuk; a már jelzett oszlopos pillérek fölött egy, a rajzban pontozott ív tűnik fel, a mely fölött egy más kerek nyílás mutatkozik és három különféle magasságú falszalagoktól oldaloztatva úgy nézhetett a jól magas templom felé, amint a csúcsos tetőzet alatt nyíló nagy kerek ívezetű bejárásnak okát nem adhatjuk, hacsak magára a tetőre nem vezetett, mihez, mivel elosztva nincsen alig van jogunk hozzászólani, kivéve ha magát a tetőzetet, a minek ismét nyoma nincsen magán e falon, de a mi ellen a hármas szalagok is tanúskodnak, laposnak nem vesszük fel, a mint a románkor azt meg is engedi. Legfelül még egy ablak néz a távolba, és koronáztatik egy, csak közepett alkalmazott tégladísz által. Egyáltalán az újabb építménybe a tégla uralkodik és emiatt az ablakok rendesen kőből faragott részletekkel bírnak! A kőragaszban pedig, mint észrevevém sok szögletes, oltatlan mészdarab maradt meg. E gyönyörű építményre utasító torony magasságát lajtorja és feljárás hiányában csak közelítőleg és árnyékából mérhettük meg, s mint megállapítottuk a 20-22 méter közt valónak fölvehetjük. Azon kérdésekre, hogy mely időből való ezen alkotmány, miután közébe más, még régibb tagozatok vannak értelmetlenül felhasználva? Mikor dűlt össze a régibb egyház és ki valamint miért építettek ezen új telepet? Ki rontotta ezt el, és mit építettek fel belőle s meddig állott pusztán a templom és kolostor míg csak e torony fennmaradt? Mind ezekre a kövek némák,- de feleljen erre maga a történet, a mennyiben talán fennmaradtak az ide vágó okmányok! Mi itten csak azt konstatálhatjuk, hogy mind ezekről mik tervezetükben és az anyag felhasználásában mint a gömbölyded oszlopfejekben, a téglapárkányokban oly egyszerűek, a nép maga vajmi keveset tud, kivéve azt, hogy a pusztulás színhelyén talált, és az ablakok oszlopain kívül lerajzolt tagozatok egy részét, melyek a XIII. dik század elejére mutatnak, maga a nép hurczolta el egy részét és azokat nemcsak a kies Sz. Miklósi házakban rejté el, vagy kapu elé is rakta le, hanem, a mint azt a csinos, egyszerű levelű oszlopfő is tanúsítja, a mely, mint a zápor közt megtudám, a távolba eső petegdi görög pap háza előtt le van téve, еь Stornótól rajzolva, még tovább is vitték.

00 A helységben feltűnt a görögtemplom, melyhez hasonlókat több helyen láttam. Többnyire faépítmények, ha régiek; az újabbak megtartják ugyan nagyban a régiek alakját, de sokban azoktól el is ütnek. Szatmár megyében a fa tornyok harangjaikkal rendesen külön állanak, nehogy a rászkodtatás a gyengébb faszerkezet ártalmára legyen; Biharban elül a templomok tetejein nyargalnak. A czifra zsindelyek a választó kötésig köröskörül rakvák, majd ellenkező irányban hengeralakúlag emelkedvén ismét lefelé növekvő tetőzetet tüntetnek fel, míg a pléh tölcsérbe nyúlnak; melyből a gomb és kereszt, a közvetítő lánczok nélkül, kibontakozik. E keresztek rendesen pléhből alkotvák, és többnyire csinosak. A szentélyek kerekded esvetőkkel vannak ellátva, és főleg ottan jól veszik ki magukat, a hol a zsindely sorozat egyformasága a hullámzó vagy zigzeg vonalak által megtöretik. 65 Bunyitay közöl innen egy leveles oszlopfőt több más töredékkel, azonban kérdéses, hogy azonos-e a Rómer által említettel. (Bunyitay II. 481.) Petegd - ma Petid 304