A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Biharmegyében, azért, mivel ismeretesebb, erről messzeföldön is beszélnek, és mivel az országút mellett mai napig is fenáll, azért a köznép száján is megfordul.

64 Ha lehetett volna, emberi erő ezt is bontotta volna - és ha valamikor az idő viszontagsága ledöntené, bár erre most még semmi kilátás nincsen - többé talán e helyet sem fogják nagyon felkeresni! A nagyszerű templom - és kolostorból tehát nemcsak hogy egyedül ezen nemzeti jelvény maradt fenn, de még történetéből is csak keveset tudunk. (Szt. Miklósra nézve szabad legyen egy sajátos véleményt koczkáztatnom. Igen sok régi apátságot, prépostságot vagy nagyobb kolostort vagy templomot úgy hiszem csak azért nem találjuk, mivel a mai szentjük nyomán keressük, nem a régi védszent szerint, bár ez a római egyházban is több okból és különféle időben változhatott. Nem merem ugyan ezt Sz. Miklósra nézve mondani, bár a sok közt, kevés azon Sz. hely, mely Sz. Miklósról elneveztetett volna; ellenben, ha az okmányok nem mondanak ellen, sokszor tapasztaljuk, hogy azon Sz' a Keletieknél leggyakoribb, és minthogy mainapon is keletéit az egyház, az' lehet gondolni, hogy ezen nagy építménynek újabb neve szintén újabb időből származik. Lássuk az igazat! A mennyire csak lehetett iparkodtam a legelő és a növények közt a romokból Sz. Miklós magányát meghatározni, mert a nép csak a mecset? tornyát ismeri, a belényesi püspök falaiból építette az urasági házakat - a nép pedig szántja a kövektől már szabad földet és be is keríti! Az egyik mesgyén a földek hossza 160, vagy is 144,90; a mesgyétől a másikig 22,80 méter vagyis együtt véve 167,70 m. Szélessége pedig hasonlólag a mesgyéig 91,20 m és ez lehetett a kolostor kővel kerített területe, melynek déli részén a nagyszerű templom állott. Sajátságos, és talán kevesek által észrevett tulajdona e templomnak az, hogy legalsó részei tornyának nyugat felé, mintegy 2,85 m magasságig egy sokkal régibb templom, kerek kápolna, vagy akármilyen ősrégi építmény kő-tagozatiból áll; tehát ennek lerontása vagy leégetése után faragott részletei egy későbbi építmény alapjául felhasználhatott. Előfordulnak itten a párkányzatokból kerekített és pedig kettősök vagy hármasok, 0,56 m magasak. Továbbá kétágú vagy talapzatú, gyakran esztelenül meg is fordított és üregeikben téglákkal kitöltött kövek, ti, a hajdani templom esvetői, talapzatai stb. Fölöttük egész téglákból (0,29-0,135-00,4-0,015) készültek rakások, melyek nyugatra nézve épek, de dél- és északfelé a szegletek csorbák, mert még ezen magasságból a szegletköveket elvitték. A hiányokon túl következik egy helyesen elrakott vörös téglasorozat fehér kőragasszal, közepettük kerekded lyukak, és egy kőből készült nagy bottag 0,47 centiméternyire, s ennek végén a régi kőből rakott egyháznak szögletkőül hajdani körívezetű párkányrész és faltalapzat használtatik. Ezek után keskenyebb bottag jön kőből, és a háromtagozatú ablakig fölfelé keskenyedő félpillér ugrik ki. Még fölebb külön magasságban van, kétféle igen keskeny vállkövekkel ellátott oszlopka, és kerek kőbolthajtás,- még e helyen a régi állványok lyukai is észrevehetők. Az építmény tetején két vállköves-oszlop által hármazottra osztott ablak létezett, melynek azonban nyugati oszlopai hiányzanak. Éhez hasonló a déli részen álló faltömeg; emitt is kerek tagú párkánykődarabok jőnek elő, továbbá oszlopok melyek téglából rakatvák, és keskeny kerekívű egyes ablakok, melyeket fölebb az építészet törvényei szerint majd kettős és végre hármas körívű ablak vált fel. Ezeket követi azon tagozat mely pusztán téglából rakva két felállított és egy fekvő téglaturnusból van összetéve. A románkorú tagozatok mindenfelé való használata egy előbbi, gazdagabban épített, csupa kőből álló bár talán kisebb románkori alkatra mutat, melyet ugyanazon vagy változó helyen emelt téglaegyház követett az előbbi anyagának felhasználásával. 64 Bunyitay tatárjárás előtti gótikus pálosrendi apátsági téglatemplom maradványának tartja, mely - a beépített faragott kövek alapján - korábbi templom átépítése. (Bunyitaty III. 389. és XIX. t.) Szerinte a Körös túlpartján a pálos kolostor romjai is megvannak, míg Rómer a templom romjai mellett véli feltalálni azt. 303