A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

dentűl megfosztott és csak a kerítő falakkal bíró, de nem egészen keletéit várt kezdtük mérlegelni, és rajzát az I. lapon van szerencsém mellékelni. Az egésznek fő alakja egy délről északnak nyúló hosszúkás négyszög, Keleten négyszögű, nagy kiugrással. Ezen belső hossza már mintegy 47,10 cent. Szélessége Kelettől nyugatnak a főfalaknál 27,80 centiméter. Az egész mély vízároktól volt körülvéve és jelenleg is részben vízzel bővelkedik; a délnyugati szögletben pedig most is egy kerek torony nyomaival bír. Az úton túl a kertekben még az előfalak alapjai láthatók. Az egész birtok, mint hallók hajdanta Remetétől függött volna, de e helyen valami templomnak, vagy kápolnának nincsen semmi nyoma,- ellenben egy vagy vár, vagy a lapályban bozótok közt fekvő várkastély volt, mivel mind kívül az ostromfolyosóknak nyomai feltűntek, mind pedig belül a két emeletnyi falaknál még a négyzetes és kerek dorongoknak vagy folyosóknak lyukai fennmaradtak az 1,74-1,90 centim, falromokban. Védelmi rendeltetésükre mutat az is, hogy alul és közepett is a dkeleti falban van egyenes, tágasabb lőrézs, melyet ferde ugyanazon tágas űr felé nyúló, de szűkebb lyukak oldalaznak. Ámbár többnyire terméskő az építkezési anyag, melyből legutóbbi időben a birtokos úr házai épültek, találunk mégis régibb téglákat is, melyek vörösek és famintával lettek idomítva. A falak most már mind töredékek, a kőragasz finom, kavicscsal kevert, alul a meszelésnek is akadunk nyomára. Az igen előzékeny jegyző, valamint az ide jött pap úr szívessége még némi iparművészeti és népszokási mondákkal fűszerezték ebédünket, mely után nejeik nemcsak saját tárházaikból húztak ki és gyönyörködtettek a többnyire vásárkor Belényesen vett abroszokkal, teritőkkel, ágylepedőkkel, hanem a szolgálatra kért népség is adá jeleit házi iparának, melyet az idegen bámulhat ugyan, de venni ily helyen alig lehet valamit, mivel értékét meg nem tudják mondani; és többnyire csak télen szőnek és hímeznek. Azt haliám, hogy ünnepeken izsóp helyett a nép majorannát használ, aspersoriumnak és hogy a hárs a románoknál szintén olyan szent fa, kiváltképpen a pünkösdi ünnepek alatt, mint nálunk a szlávoknál.

60 Sólyomnál a szikla rétegekben vannak kaptár-féle üregek! s a torony közt van egy várforma, valamint tovább az erdőben is egy másik lenni mondatik.

61 Végre feltűnt a dombon álló torony, melyet némelyek török hagyománynak tartanak; de a Körös vize, melyet némelyek csak a lélekvesztőben használt bot-evező helyett - segítségével átkelnek kocsink részére nagyon is mély volt, miért is Urszádra

ti2 a jegyző úrhoz mentünk el hálásra, a honnan Augusztus 27én délben két paraszt szekérrel korán reggel átkeltünk, és Storno úr által a III. lapon helyesen rajzolt Szent Miklósra

63 értünk. A hajdan olyan messzelátó és messziről is látott épület a Fekete Körös duzzogó partjai fölött, mérsékelt, felül egyenes dombon egészen a keresztény divatnak megfelelőleg, keletnek fekszik, és gyönyörű kilátást nyújt a haragjában oly piszkos folyóra, melynek malmai, védművekkel ellátott gázlói, dombjai, majd százéves erdőkkel kérkedő hegyei és végre havasaival, oly szép tájképet nyújtanak miszerint hasonlót meszsze földön is híjában keresünk. E nép a mai napon egyedül fenálló, és bámulatos építészete miatt méltán csodált tornyot, Turnu, ismeri; mert, bár több is létezik hasonló művészetű és magasságú 60 A görögkeleti egyház szertartásain általában izsópcsokorral (Hyssopus officinalis illatos fűsznerövény) hintették a szenteltvizet. A hárs szimbolikus jelentősége a modern román lírában is megjelenik - ld. Eminescu költészete. 61 Sólyom - ma Soimi. Nem tévesztendő össze a sólyomkői várral, Élesd mellett. Bunyitay szerint a romok Sólyom és Belényesszentmiklós között pálos klastrom maradványai. (Bunyitay II. 480.) 62 Urszád - ma Ursad 63 Szent-Miklós - Belényesszentmiklós - ma Sinicolau de Beius 302