A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

zik! így nemcsak az egyes megyék, de minden külön szolgabíróságok is bírnak kis városi festőkkel, kik ezen irányban kontárkodni merészkednek.

45 Nemcsak Stejen,

4C hanem Vaskohón

47 is láttam a trafikon ilyen czimert, ti. meggyszínű talajon három fehér pólyát, és kék mezőn kettős fehér keresztet! Érdekes lenne egyszer mind az efféléket rettentő és örökre visszataszító például összegyűjteni és külön kiadni! Visszajöttünket Belényesbe arra használtuk fel, hogy a helybeli főgymnasiumot látogassuk.

48 Sok mindenfélét láttam ezen intézetben, mi lelkemet emelte, de még sokat lehetne, főleg régészeti szempontból és kevés költséggel megtenni, de csakugyan ezen oly nevezetes völgyet bővebben ismertetni akarnók. A mi a többi közt meglepett és gyermekkoromba visszavarázsolt, egy 36 darab kártyából való játék volt, melyet még akkor láttam, és melynek elnevezését is még tudtam. Az elnevezés olaszos, és a spadi-акоп kívül egyenlő számú coppi, danari és bastoniból állott, a hol a danari-к a későbbi töknek helyét foglalták el. A görbe kettős spadi-féle ass közt ezt olvastam: PEI (bei) Franc/Perl (1776.) Ezt azért hoztam fel, miszerint az ilyenfélékre is kellőleg figyeljünk, és azon kevés kártyapéldányt, melyet múzeumainkban bírunk, idővel szaporítsuk !

49 A belényesi, nagy olvasottságú kath. pap gyönyörű könyvtárral bír; házánál több az egyházmegyét érdeklő arczkép vagyon; ajtaja küszöbe fölött pedig ez olvasható: PAULUS (E) COMITIBVS (FORGÁCH) EPP (sic) ISCOPUS VA (RADIENSIS) MDCCLI N. Ez utolsó vagy LIII vagy is ötven négy mivel 1747-1757-ig kormányozta a megyét, vagy talán e hibás felírás azt jelenti ötven egy (AN) anno, ti. ha az A az N-nel össze van fonva. Ezen Forgách gróf arczképe is megvan, mint alapítóé; a másik képnek eredetije, Thegarovich pedig belényesi lelkész vala. Régi szokásunk szerint minden időt iparkodtunk felhasználni, és azért Augusztus 26ának délutánja arra volt szánva, hogy a belényesi esperes és Rossin

50 tanár úrral az annyira érdekes Bélavárát

51 megnézzük. A másképen fenesi várnak is nevezett erődítmény Belényestél Dny. fekszik, és oda majdnem két erős óra után, többnyire a köves pisztráng patakon át és erdős rétek közt lehet jutni. 45 A Magyar Történelmi Társulat választmányának 1870. évi határozata szerint (Századok, 1870. 189-90.) - a bizottság tagja volt Rómer is - Magyarország általánosan használt címere a következő: hasított pajzs, melyben jobbról (heraldikailag) nyolc vörösezüst pólya van, balról vörös mezőben hármas zöld halmon aranykoronából ezüst kettők kereszt emelkedik ki. A pajzs fölött a szentkorona, melyet két oldalról két álló angyal tart. Később viták folytak még, hogy vörös-ezüst helyett ezüst-vörös a pólyák sorrendje, s hogy az angyalok állnak-e vagy lebegnek (Posta В.: Turul, 1855. 18-25.), ez azonban a lényegen nem változtatott. 46 Steje - Stej - Vaskohsziklás - Steiu - Luncával egyesítve ma Dr. Petru Groza. 47 Vaskoh - ma Vascáu. 48 A belényesi görögkatolikus főgimnáziumot Vulkán Sámuel váradi g. kat. püspök alapította, mely egyedüli lévén az országban, nagy vonzerőt gyakorolt és komoly szerepet játszott a román anyanyelvi kultúra fejlesztésében. 49 Az olasz kártyákat tartják a legrégebbi elterjedt kártyaféléknek - ebből alakult ki a német és francia kártya is. A Rómer által említett négyes sorozat jelei: kard, dénár, bot, kupa v. serleg változott át a ma ismert és elterjedt francia kártya jeleivé. Ld. Hathalmy Gabnay Ferenc-. Legrégibb kártyáink. (M. Ip. művészet XIII. évf. 1909. 260-77.) 50 Valószínűleg helybeli tanár. 51 Bélavára v. fenesi vár - ma Finis. Épült a XIII. sz.-ban, s a váradi püspöki birtokhoz tartozott. Első említése 1294. (Bunyitay II. 251, 310-14., Jakó 241., Györtíy 617.) 299