A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

magyaroknál Kerczán (Vasmegyében), a tótoknál Zay-Ugrótz táján (Trencsén megyében) stb. A magnak, gelétnek való (Glätter, és a fazekasok privilégiumaiban glet-nek nevezett anyagot) úgy kerítik be itten nagyobb faágakkal, mint nálunk a paraszt házaknál az apró palántákat a baromfi ellen védik; az égetésre szolgáló, és mindegyik ház készletéhez tartozó kemenczét az eső és hideg ellen tetővel látják el. A mint említők a fazekasságon kívül a szegényes kinézésű férfiak sajtárokat, zsindelyeket készítenek, a szorgalmas és ügyes nők szőnek és hímeznek és még a szolgai munkákat végzik. Nézett is reám az egyik oláh, midőn róla azt tevém fel, hogy egy ilyen ügyes nőnek kezét illenék csókolni, nem pedig verni. Mintha szentségtörést követtem volna el a nő hímzése dicséretével; a nő pedig rendesen azért vesz fehér pléhből vagy túféle fogakkal ellátott kerekded fésűt, hogy midőn őt oly példásan szerető férje fejül veri, mint a csontból készült fésű oly hamar el ne törjék! Sok itten a kő és víz, tehát a kicsi parasztmalom is, gyönyörű lehet napos időben a regényszerű utazás,- szépek a keleti faragott és festett keresztek, templomok még dűlőfélben és romjaikban is. De sok itten az árnyékot osztó gyümölcsös is. Van itten szilva, som, dió, alma, vaczkor stb., a fák mind meghajolvák és támogatottak, de mindenüvé már befúrta magát és egész holdakat foglal el az átkos új gaz, a rácz-vagy muszka kóró, a Xanthium . . /'

2

, hyoscygamus niger (bolondító csalmatok)

43 és a datura stramonum (maszlagos redőszirom) /''' Sok helyen papírra vettük le a kezdetleges, többnyire geometriai alakokból álló festményeket, melyek egyszínűeknél rendesen magasabbra nem emelkednek, és a hímzésnek is alapját képezik; de még gyönyörűbbek is kicsided ablakok legyek és szúnyogok elleni védveik, néha talán csak arra is valók, hogy a túlságosan szemérmesek mögöttük elbújhassanak. - A nép, főleg a hol szegény, a legközelebb fekvő anyagokhoz nyúl; és amint Básthon, Gömörben, a levelek kinövéseit, a váradi püspök fürdőben a kagylócskákat fonálra fűzve semmibe sem kerülő nyakéket készítenek, úgy itten az ablakrácsok bodzából készülnek, úgy hogy a négyzetes falban kajsza tagozat által tartott más egyenközű négyzetet és ebben csinos keresztet formálnak, vagy pedig az egész ablaktért felülről egyenesen lefutó, vagy vízszintesen fekvő egyenlő botocskákat egymás mellé alkalmaznak. Nem hiszem, hogy legyen csak kevéssé is művelt nemzet, mely saját czimerét oly annyira ne ismerje, mint azt a magyar nép nem ismeri. A czimertan rendesen beszél, az emberről és az emberhez,- ottan a hol azt értik, e tudománynak bizonyos szabályai vannak, melyektől eltérnünk éppen olyan kevéssé szabad, mint a bevett helyesírástól. És még is hazánkban oly sok a visszaélés, oly nagy a politikával foglalkozók gondja, hogy Magyarország czimerét még az országgyűlésen sem érnek reá határozni, és a magyar pénzeken, az értékbélyegeken, sőt az ország házaiban is változik az, aminek a nemzet előtt legszentebbnek kellene lennie, s amit a népnek ismerni, minden iskolában kellene megtanulnia. És ez nemcsak egyeseknél, tudósoknak tartottaknál történik, de az országos hivataloknál is! Vagy is vegyük csak magukat a trafikákat, ezektől az államnak fizetnek, ezek szabadságaikat egy helyütt kapják, de azért nemcsak Trencsén megyében más és más czimerek vannak mint a Bánátban, és Biharban mások mint Zalában, úgy hogy csak bosszús mulatságban számtalan ilyen változó, tehát más és más értelmű, vagy épen heraldikai színeket is nélkülöző Magyarországi czimereket is láttam és írtam le. És miért nem tehetnék azt bizonyos trafikok, midőn az utolsó előtti párizsi világkiállítás alkalmával maga az ország képviselője sem látszott tudni, milyen czimert kell és szabad használni? Ügy látszik, hogy nálunk az országos-czimer festése szabad művészet, és hogy minden parlagi mázoló olyan ország-czimert fest, mint ezt egész saját képzelődése parancsolja, vagy amilyen színekkel éppen rendelke42 Xanthium ... a név második tagja olvashatatlan, de a többféle xanthium szerbtövis néven ismert gyakori gyomnövény. 43 Beléndek. 44 Maszlag. 298